Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Az orosz csizma ránk tapos
gattuk. Mit akarhat ez az ember? Ki küldte? Ki irányította hozzánk? Biztos provokátor lehet... Közben felvette a telefont és a K-vonalon hívta a különböző budai, pesti laktanyákat, helyőrségeket. Mindenhonnan orosz szó hallatszott. A magyar ezredes perfekt beszélt a jelentkezőkkel oroszul. Kb. 6-7 számot hívott fel, csak úgy fejből. Kétségtelen, magasabb beosztásánál fogva tudhatta kívülről a számokat. Befejezte a hívásokat, majd felénk fordulva folytatta: »Moszkvában végeztem a katonai akadémiát... én ismerem... Csak ellenállni, ellenállni!«”237 238 239 Követelte, hogy Felczán Andor szervezze meg Esztergom védelmét, úgy, ahogy ő Dorogét, és fegyverezze föl a város polgárságát (erre utal a „mindenki fogjon fegyvert”). A Nemzeti Tanács jelenlévő tagjai erre azt válaszolták, hogy ezt alaposan át kell gondolniuk, mire Szabó ezredes sarkon fordult, és távozott. Ekkorra már teljes egészében együtt volt a Nemzeti Tanács. Mivel Budapesten minden laktanya orosz kézen volt, a Nemzeti Tanács tudni akarta, hogy a szovjet hadmozdulatok elkezdődtek-e már Komárom megyében is. Ezért a Nemzeti Tanács egyik tagja, Kiss László (aki mellesleg repülőtiszt is volt), felszállt egy repülővel. Visszatérése után úgy informálta a Nemzeti Tanácsot, hogy a szovjet csapatok még nem hagyták el Budapestet.23s Mivel Esztergomnak a nemzetőrségen kívül semmilyen fegyveres szervezete nem volt, hiszen a hadosztály nagy része Mecsérivel Budapesten volt, a hadsereg itt maradt része (a 34. tüzérezred és a laktanyaőrség) pedig maga sem volt egységes abban, mit tegyen, a forradalmi tanács jobbnak látta békére, nyugalomra inteni a lakosságot.“39 A Nemzeti Tanács úgy határozott, hogy elővigyázatosságból megteszi a szükséges intézkedéseket. így egy küldöttséget küldtek a város határába, hogy ha esetleg bevonulnak a szovjet csapatok, tájékoztatni tudják őket a város helyzetéről, és a vérontást megelőzzék. November 4-én a laktanyákban is feszült volt a helyzet. Az esztergom- kertvárosi laktanyában 300 katona tartózkodott 6 ágyúval. Az ottani alakulat tanácstalan volt, mit tegyenek, ezért a százados utasítást kért az Esztergomi Nemzeti Tanácstól az ellenállással kapcsolatban. Kiderült, hogy Szabó ezredes már ott is járt.240 Miután az esztergomi tanács tájékoztatta őket az ezredes telefonbeszélgetéséről, később az esztergomtábori parancsnokság sem helyezkedett harckészültségbe. Ennek ellenére a 104. javító zászlóaljból néhány katona kivontatta az ágyúkat Dorog védelmére. Zséger László így emlékezik vissza a történésekre: „Később 237 Bády István: i. m. 120-121. 238 Uo. 122. 239 Horváth Csaba: i. m. 334. 240 Uo. 333. Később Felczán alezredes kiadta ellene az elfogatási parancsot, de az ezredes, aki addig Dorogon volt, elmenekült. 86
