Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Útban a konszolidáció felé
11 pontból állt, ugyanis valószínűleg a nagy sietség miatt kétszer szerepel a listán a 10. pont. Október utolsó és november első napjaiban az országban minden nap újabb és újabb bejelentés zajlott. Megalakult az Magyar Szocialista Munkáspárt. A kormány bejelentette a többpártrendszer bevezetését, a szabad választásokat és a begyűjtés megszüntetését. A Magyar Szabadság című lap november 1-jei számában a következő helyzetjelentést tartalmazta: „Komárom megyében lassan helyreáll a rend és a nyugalom. A munkások örömmel fogadták a kormány bejelentéseit.”220 Október 31-éré a helyzet Esztergomban normalizálódott. Egy október 31-én kelt levél szerint víz, villany, kenyér, zsír és hús is van, az eszpresszó nyitva, tehát a város nem szenvedett hiányt a legszükségesebb dolgokból.221 Ez volt az első nap, hogy a Szent Antal Kollégiumból a diákok kimehettek a városba.222 A pártok újjászervezése már a forradalom első napjaiban megkezdődött. Vezetőik a Nemzeti Tanácsnál bejelentették megalakulásukat, és kérték, a Tanács utaljon ki nekik irodát használatra. Esztergomban a következő 4 párt: a Független Kisgazdapárt, a Magyar Dolgozók Pártja, a Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt jelentette be megalakulását. Zolnay László visszaemlékezése szerint azonban több párt is megalakult: „Még az október végi napokban keresett fel egyik esztergomi tanár barátom, D. I. jeles műértő és műgyűjtő. Elmondotta, hogy e városban is megalakult már vagy tíz párt. A szürke nénikék pártjától a legitimistákig meg a szocdemekig. Kapacitált: lépjek be valamelyikbe.. .”223 A forradalom alatt több politikus is kiszabadult a börtönből, pl. Kisházi Mihály hét és fél évre ítélt, volt Schlachta-párti képviselő, aki Nagy Imréhez ment rehabilitációt kérni.224 A pártok és a Nemzeti Tanács között egyébként nem alakult ki semmiféle együttműködés, ennek okát Horváth Csaba abban jelölte meg, hogy „a Nemzeti Tanács ezt korainak érezte. Nem a többpártrendszer ellen volt kifogása, hanem úgy gondolták, először konszolidálódni kellene, el kellene érni, hogy az oroszok hagyják el az országot, és akkor már nyugodt körülmények között lehetne továbblépni.”225 Országszerte a munkástanácsok nagy része szerint a többpártrendszer az erők szétforgácsolásának veszélyével járt, és a pártok közötti rivalizálás is 220 Gyüszi László: i. m. 43. 221 Októberi levél... Esztergom és Vidéke, 1991. október 15. 1. 222 A Szent Antal Kollégium 1956-57-es naplójából... Esztergom és Vidéke, 1996. október 24.5. 223 Zolnay László: i. m. 628. 224 Nagy Imre egyébként odaígérte neki a Tanítóképző igazgatói állását. KE MÖL, MSZMP EVB. 14. fond, 2. cs. 12. ő. e. 32. 225 Horváth Csaba: i. m. 331. 80
