Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)

Útban a konszolidáció felé

leményét.”208 Csak egy-két példa van arra, hogy népszerűtlen kommunista vezetőket kitiltottak az üzemből, de ez az intézkedés az ő védelmüket szolgálta. Sok pártfunkcionárius önszántából távozott még a városból is. A függetlenített párttitkároknak eredeti szakmájuknak megfelelő munkakört ajánlottak fel, amelyet a városi párttitkár el is fogadott. Mindezek tudatában nem helyes tehát kommunistaüldözésről beszélni. Dévényi Iván írta 1956. október 31-i levelében Martsa Alajosnak: „Szolárék jól vannak, gyakran összejövünk. Svarc Pali elutazott valahová, teljesen feleslegesen, mert S. és Sz.-ék kivételével senkire sem dühös a nép. Horváth Klára a helyén van, Márton Pista is, Szedmemek sincs kutyabaja, a vörös Pálmainak se, Lányi ügyésznek se. M. L.-ék is begyulladtak, ki sem mozdulnak otthonról.”209

A forradalom alatti terrorról és lincselésekről Gosztonyi Péter könyvében a következőket írja: „Ártatlanok is áldozattá váltak. Mindenfajta kilengést elítélünk. Azonban engedtessék meg nekünk megjegyezni: a népdüh kitörése csak reakció volt az ÁVH-sok különböző véres fegyveres fellépésére. S azt is tegyük hozzá, hogy a népbosszú nem volt meghatározója a forradalom politikai vonalának.”210

Miután Nagy Imre feloszlatta az ÁVH-t, az Esztergomban tartózkodó ÁVH- sok nehéz helyzetbe kerültek. Mecséri a forradalom leverése utáni perben a következőket vallotta „A város környékén lévő ÁVH tiszteknek tartalékos tiszti igazolványt adtam ki, s őket honvéd ruhába öltöztettem és a parancsnokságon nekik menedéket adtam.”2" Katona-igazolványokat és személyenként öt-ötezer forintot kaptak, mint általában az országban. Bády István személyesen is segített a megyei ÁVH vezetőjének, Király Lászlónak az elrejtésében.212

Esztergom közelében, Dobogókőn található BM-üdülőben a forradalom kitörésekor ÁVH-sok üdültek családtagjaikkal. Ok is figyelemmel kísérhették az eseményeket, mivel - valószínűleg a hadosztálynál történt változások miatt - október 30- án, a Nemzeti Tanács ülésére egy ÁVH-s századost küldtek az ott üdülő ÁVH-sok nevében. Azt kérték a Nemzeti Tanácstól, hogy biztosítsa védelmüket, valamint gondoskodjon elhelyezésükről, ahol nincsenek kitéve támadásnak. Félelmüknek komoly oka volt. A Dobogókő környéke évtizedeken keresztül a kesztölci orvvadászok vadászterülete volt. Amikor a dobogókői üdülő BM üdülő lett, 1953-54 között leszámoltak a kesztölciekkel. Akinél puskát találtak, az komoly éveket ka2m KEMÖL, EMB. B 686/57. 400. (SZIM Munkástanács üléséről készült jegyzőkönyv csatolva Horváth Csaba peréhez.)

209 Októberi levél, kelt Esztergomban, 35 éve. [Dévényi Iván levele Martsa Alajosnak.] Esztergom és Vidéke, 1991. október 15. 1.

210 Gosztonyi Péter: A magyar Golgota. Százszorszép Kiadó és Nyomda KFT, Budapest, 1993.65.

211 HL, XI. 22. Bp. KB. 1958/031, 672, 96.

212 S. F. szóbeli közlése.

77