Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Útban a konszolidáció felé
alakult a Forradalmi Katonai Tanács öt taggal.198 Ez a szervezet — mint máshol az országban - együttműködött a helyi forradalmi szervekkel, és október 28-a után Felczán Andor személyében részt is vett a Nemzeti Tanács munkájában. A Katona- tanács mindenben támogatta a parancsnokot, szerepe az volt, hogy mindennemű katonai és katonapolitikai kérdésben ök döntöttek. Kiáltványaikban követelték a szovjet hadsereg kivonulását, és különféle röplapokat adtak ki. Felczán valószínűleg úgy gondolta, hogy végre tisztázni kellene a néppel a hadsereg álláspontját, és mivel ő a Nemzeti Tanács tagja is volt, közvetlenül kapcsolatban állt a városban élőkkel. Ezért egy röpiratot szerkesztett, amelyben végre elhangzik az a régen várt mondat: „A hadsereg a népé!” A hadosztály nyomdájában elkészült röpcédulákat Felczánék nemsokára terjeszteni kezdték a városban egy Pobjeda gépkocsi segítségével.199 A hadosztályon történt változások után a Nemzeti Tanács október 31-ei ülésén döntést hozott arról, hogy helyszíni szemlét tartanak a hadosztály-parancsnokságon. Erről külön értesítést nem adtak ki, mert - ahogy a Nemzeti Tanács egy tagja írta - féltek az esetleges lincshangulattól.200 Az volt ugyanis a véleményük, hogy bírósági vizsgálatra van szükség, és azokat, akik ezt a sortüzet elrendelték, vagy tevőleges szerepük volt benne, bíróság előtt vonják felelősségre. A vizsgálatot folytató bizottság vezetője Zséger László volt. A bizottságnak ki kellett deríteni egyrészt, hogy október 26-án ki lövetett a tömött autóbuszra és a menekülőkre, másrészt pedig hogy a hadosztályon voltak-e fogva tartott forradalmárok. A vizsgálat után kiadott közlemény megállapította, hogy személyében senkit sem lehet felelősségre vonni, a forradalmárok fogva tartása pedig csak szóbeszéd volt. Kérdés, hogy mennyire lett volna ésszerű felzaklatni újra a kedélyeket, amely a forradalom erőinek szétforgácsolásával fenyegetett volna, és akadályozta volna a konszolidáció irányába ható folyamatot. Most, amikor végre a hadsereg a nép mellé állt, meggondolatlanság lett volna az igazságot leírni. Még október 29-én megalakult a Komárom Megyei Tanács Munkástanácsa, amelynek elnöke Horváth József, elnökhelyettese pedig Besey László lett. A Munkástanács fontosnak tartotta a járásokkal, városokkal, a forradalmi szervekkel való állandó kapcsolat fenntartását, ezért annak tagjai kiküldetésben voltak. Felvették a Győrben alakult Dunántúli Nemzeti Tanáccsal is a kapcsolatot. Október 31-én merült fel a Megyei Tanács dolgozóinak részéről, hogy a szélsőséges elemeket el kell távolítani. Besey László visszaemlékezésében a következőket írja: „Én magam az elnökkel egyetértve azon a véleményen voltam, hogy a munkástanácsnak nincs 198 HL, 1956-os gyűjtemény, 3. d. A 7. gépesített hadosztály jelentése. 399. 199 KEMÖL, EMB. B 686/57. 304. (Sebök Sándor kihallgatási jegyzőkönyve.) 200 Horváth Csaba: i. m. 331. 74
