Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)

Útban a konszolidáció felé

Ugyanezen a napon a déli órákban gépelt negyedíves papírok jelentek meg az utcán, különböző helyeken és tárgyakon. Ezeken a röpcédulákon kb. nyolc kom­munista neve volt, akik hazaárulónak voltak feltűntetve. Ez volt Esztergomban az egyetlen ún. „halállista”. Miután Bády Istvánt erről a lakosság köréből tájékoztat­ták, ő délután a Nemzeti Tanács ülésére bevitt egy példányt, és a napirendi pontok előtt felolvasta. A Nemzeti Tanács ezt egyhangúlag elítélte, valamint határozatba foglalta: azok, akik ezt elkövették, feleljenek érte.185 Ezenkívül határozat született a lakosság ez irányú tájékoztatásáról, amelyben az is szerepel, hogy a mintegy 50 helyen lévő felragasztott röpcédulákat bárki letépheti és megsemmisítheti. A Nem­zeti Tanács határozott állásfoglalását úgy látszik, a kommunisták is kielégítőnek tartották, hiszen a „halállista” szóba se került egyetlen vádlott esetében sem a bíró­sági eljárás során. A város megnyugtatása érdekében ezen a napon közzétették az esztergomi Nemzeti Tanács tagjainak (csak november elsején véglegessé váló) névsorát, hogy a lakosság lássa, a régi pártfunkcionáriusok nincsenek benne. Ezzel is igyekeztek a szélsőséges eseteket megakadályozni. 1956. október 29-én a Községgazdálkodási Vállalat egyik irodahelyiségében gyülekező volt a reggeli órákban, ahol a dolgozók a marxista könyvek megsemmi­sítését követelték. A vállalat könyvtárában 23 db sztálinista vonatkozású könyv megszüntetését döntötték el, majd azokat a könyvtárszekrény tetejére tették. Ezeket részben eltüzelték, részben egy hadnagy magával vitte. A városban több helyen könyveket és sajtótermékeket égettek.186 Emellett a forradalom alatt diákok egy csoportja irredentának minősülő iratokat, verseket, pecsétnyomókat, s rövidebb szövegek nyomtatására alkalmas házi nyomdát rejtegetett.187 188 Ispánki Béla, akit a Mindszenty-perben életfogytiglani fegyházra ítéltek, októ­ber 29-én utazott át Esztergomon, és az itt megtapasztalt helyzetről így ír: „A her- cegprímási palotában még ott van az ávó megbízottja Lázár Kálmán és azok a »bé­kepapok«, akik engem szemrebbenés nélkül perceken belül az ávó kezére juttatnának. T-34-es típusú tankok rohannak az utcákon, állnak a rendőrség és a katonai parancsnokság épülete előtt. A városba vezető utakon szigorú ellenőr- zes. Október 30-án Mecséri már nem érezte jól magát Esztergomban. Október 29- 30-án a nemzetőrség létrehozását Felczánra bízó Mecséri rendfenntartó katonai alakulatait visszarendelte a város őrzött objektumaitól. Bírósági tárgyalásán a kö­vetkezőképpen idézi fel akkori helyzetét: „1956. október 30-án olvastam a Szabad 185 Bády István: i. m. 119. 186 KEMÖL, MSZMP EVB. 14. fond, 2. cs. 16. ő. e. 60-63. 18 Bányai Mátyás: i. m. 138. 188 Esztergom, 1956. október 29. [Ispánki Béla: Az évszázad pere. (Lámpás Kiadó, Abaliget, 1995.) alapján.] Esztergom és Vidéke, 1996. október 24. 5. 71

Next

/
Thumbnails
Contents