Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
A forradalmi szervezetek megalakulása
gomi Szerszámgépgyárban alakult meg a Munkástanács. Munkája és tevékenysége volt az »etalon« a később alakuló munkástanácsok előtt. Miután a városban megalakultak a különböző munkástanácsok, ezeknek a küldöttei választották meg a Városi Nemzeti Tanácsot. ... Ebben az időben döntő módon befolyásolta a város életét a munkástanácsok állásfoglalása.”174 Október 28-án megtartották a MÁV-nál is a munkástanács választást. A munkástanács elnöke Belánszky László lett, mivel rajta kívül mindenki rá szavazott. Az első ülés után az Esztergomi Nemzeti Tanácsba is delegálták. Ő a pályamesteri szakaszt, Gábris Ödön pedig az állomást képviselte. Visszaemlékezése szerint azért őket választották, mert nem voltak baloldaliak, hanem a középutat képviselték, valamint iparkodtak a nemzet és a magyarság érdekében beszélni és dolgozni.175 Belánszky ezután átvette az ügyek irányítását, gondoskodott élelmiszerről a vasúti dolgozók számára. Tehát 1956. október 28-án találkoztak a Nemzeti Tanács végleges tagjai. Bády István erről a következőket íija: „Vasárnap 9-re, mire én bementem, az előző napi személyek közül csak 2-3 jelent meg, de megjelentek a vállalatok és üzemek küldöttei, akik közül talán a felét sem ismertem és életemben sem láttam.”176 A testület tehát október 28-án tisztult meg véglegesen a volt funkcionáriusoktól, és teljesült be a „népakarat”. Mindezekből egyértelműen kitűnik, hogy az esztergomiak nem fogadták el a Nagy Kálmán által szervezett Munkás-Paraszt- Katonatanácsot. A vezetőket itt is titkos szavazással választották meg. Egy név szerint nem ismert személy vállalta az ad hoc elnökséget, aki Bády Istvánt javasolta a Nemzeti Tanács elnökének. A volt polgármester a helyzetre való tekintettel ezt el is vállalta.177 Szalayt előzőleg már megválasztották a helyi pedagógusok munkástanácsának az elnökévé. Zséger Lászlót bízták meg később a nemzetőrség megszervezésével (ekkor még nem volt rá szükség), valamint ő lett a városi rendőrkapitányság vezetője is, mivel neki volt már némi tapasztalata és gyakorlata ezen a téren. A titkár pedig Horváth Csaba lett. A Nemzeti Tanács összetétele nagyon heterogén volt, parasztok, a legkülönfélébb üzemek küldöttei és az értelmiség alakjai is helyet kaptak benne. Volt a Nemzeti Tanácsban egy aktív tiszt is, Felczán Andor, akiről korábban már esett szó. Ezen az ülésen még részt vett Kiss őrnagy, akit többen felelősségre vontak a városban történt eseményekért. 174 Kiss László visszaemlékezései. Esztergom és Vidéke 1993. október 21. 5. 175 Belánszky László szóbeli közlése. 176 Bády István: i. m. 118. 177 Uo. 66
