Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
A forradalmi szervezetek megalakulása
hogy megalakítják a „Munkástanácsot”, amelynek feladata a testület kibővítése, valamint a rend helyreállítása volt a további véráldozatok elkerülése végett. Megalakították tehát az esztergomi szervezetet, és a nép bizonyos követeléseinek elfogadása mellett döntöttek. A sötétkapui vérengzés miatti nyugtalanság megakadályozására és az ilyesfajta események jövőbeli megtörténésének elhárítása érdekében a „Hazafias Népfront Esztergom Városi Bizottsága” (ez a szervezet ugyanaz, mint az Esztergomi Munkás-Paraszt-Katonatanács) röplapot bocsátott ki, hogy a rend mellé sorakoztassa föl az embereket. A forradalomra egyébként országszerte az a jellemző, hogy a vezető pártfunkcionáriusok szabadon járkálhattak, sőt, igyekeztek bekerülni a forradalmi szervezetekbe. Az ideiglenes tagok között szerepelt a városi tanács elnökhelyettese, Horváth Klára, a városi párttitkár, Szedmer József, illetve a párt képviselőin kívül a honvédség részéről tagja volt a tűzparancsot kiadó Kiss Sándor őrnagy, Balogh őrnagy, Varga törzsőrmester és egy tizedes. Továbbra is számítottak Mecsérire, és a hadosztály alakulataira a rendfenntartásban, és a kiosztott fegyverek beszolgáltatása ügyében. Az ülés végén megegyeztek, hogy másnap, szombaton is összejönnek a szükséges intézkedések megtételére. A hadosztály-parancsnokság épületében tartózkodó ÁVH-sok péntekről szombatra virradóan a Dunán keresztül, csónakkal Párkányba menekültek. Mivel a helyőrségben a 34. tüzérezred kivételével csak a laktanyaőrség maradt, ezért Mecséri odarendelte a tatai 31-es harckocsiezredet. Bujáki őrnagy parancsnoksága alatt az egység 27-én reggelre a helyőrségbe is érkezett.162 A tatai egységnek Mecséri komoly szerepet szánt, október 27-én reggel ugyanis megérkeztek a jelentések a helyőrség-parancsnoksághoz. Tatabányán - Esztergomhoz hasonlóan - a tömeg a pártállam épületeit támadta. Október 26-án este a forradalmárok fegyverrel foglalták el a megyei pártbizottság épületét, a bent levő felfegyverzett pártfunkcionáriusok megadták magukat.16' A tüntető tömeg lefegyverezte és elfoglalta a BM Megyei Főosztályát (az AVH megyei központját). A Hunyadi laktanya is megadta magát, s parancsnokával együtt a fölkelők oldalára állt. A forradalmárok az elítélteket is kiszabadították. A megyei pártbizottság erre a napra már teljesen szétesett, a Komárom megyei első titkár Esztergomból nem tudta felvenni a kapcsolatot Tatabányán sem a megyei pártbizottsággal, sem pedig a többi megyei szervekkel - ahogy ezt a pártközpontnak címzett jelentésében írta.164 Mecséri ezért megparancsolta Bujáki Mihály őrnagynak, hogy „foglalja vissza” Tatabányát. Az akcióhoz a baji és tatai laktanyából kértek erősítést. Bujáki húsz harckocsival indult Esztergomból, útjára elkísérte Ungi Ferenc megyei rendőr őr162 HL, XI. 22. Bp. KB. 1958/031, 672, 95. 163 1956. Kézikönyve. 1. köt. Kronológia. 1956-os Intézet, Budapest, 1996. 108. 164 Germuska Pál: A forradalom Tatabányán... 206. 62
