Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
A forradalmi szervezetek megalakulása
A forradalmi szervezetek megalakulása A diktatúra éveiben nem alakulhattak ki ellenzéki szervezetek, amelyek a forradalom napjaiban teljesen megbénult hatalmi és igazgatási szervek szerepét átvehették volna, és nem alakulhatott ki olyan hivatásos politikus réteg sem, amely felkészülten várta volna a forradalmi változásokat. Egyik napról a másikra kellett megszervezni a gyorsan kibontakozó forradalmat, hogy anarchiába ne torkolljon. A fegyveres incidensek után Esztergomban nem volt felelős intéző személy vagy szerv. Míg az egyik oldal már elvesztette az irányítást és uralmát a helyzet felett, a másik ugyanakkor még nem volt elég erős ahhoz, hogy a lejáratott pártvezetők helyébe lépjen. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a néphadsereg és a pártvezetés fokozatosan eltérő álláspontra helyezkedett. Mivel Mecséri nemcsak a hadosztály, de egyben az Esztergomi Helyőrség parancsnoka is volt, Esztergom területén önhatalmúlag intézkedhetett. A forradalom kitörésének idején maga mögött tudta a hozzá hasonló pályafútású tiszttársai, valamint a párt támogatását. Politikai tisztjein keresztül az AVH is jóváhagyta tevékenységét. Október 26-án azonban változott a helyzet. Aznap délután Mecséri a Városi Pártbizottságon járt, ahol Nagy Kálmán, a megyei pártbizottság első titkára és néhány megyei pártfunkcionárius várta. Mecséri ekkor megtudta, hogy a pártbizottságnak az eddigi állásfoglalása módosult. Míg kezdetben a pártszervek koncepciója az volt, hogy a felkelést mindenképpen el kell fojtani, fegyveresen kell leverni, október 26-án már az volt az utasítás, hogy a kommunistáknak minden helységben kezdeményezniük kell helyi forradalmi szervek létrehozását, és azokba be kell épülniük. Az irányító szervek népfrontszerü kibővítését a Megyei Pártbizottság is elfogadta, ezért kellett Esztergomban a Városházát is visszafoglalni. Esztergomban tehát szintén az eddigi helyi képviselők kezdeményezték a forradalmi szervezetek alakítását. A városi tanács elnökhelyettese, Horváth Klára délután a város néhány tekintélyes, köztiszteletben álló polgárát telefonon arra kérte, hogy menjenek be a városházára, és segítsenek féken tartani az elszabadult indulatokat.160 A meghívottak között szerepelt az 1946-50 közötti kisgazdapárti polgármester, Dr. Bády István, az október 25-i felvonulást vezető tanár, Szalay Ferenc, valamint Fogarasy Károly és Korencsi István volt kisgazdapárti köztiszteletben álló polgárok is. Az ülésről Bády István ad nekünk hű képet emlékiratában.161 Emlékezete szerint délután 3-kor a polgármesteri szobában már tízen ültek, többnyire tatabányaiak. A megyei párttitkár, Nagy elvtárs javaslatára elhatározták, 160 KEMÖL, EMB. B 732/1957. 443. (Szalay kihallgatási jegyzőkönyve.) 161 Bády István: i. m. 117. 61
