Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
További fegyveres incidensek
együttműködésüket, ő valószínűleg ezt akarta megtorolni.152 Egy Paczal nevezetű ember pedig a forradalom idején lázas forradalmár és agitátor lett. Festői rongyokban, szakállasán járta a várost fegyverrel a kezében és gyújtogatott.153 Az orvosok is több személyes bosszúról számolnak be. Csemohorszky Vilmos meséli a következő történetet: „...szórványosan még érkeztek sebesültek. Például egy megvert férfi. Kérdeztem: mi történt önnel? Azt felelte, TSZ elnök volt, a feloszlató közgyűlés után a tagok megverték.”154 Ugyanígy járt a tömeg által elfoglalt tankból kiugró Ludvig József is. Dr. Darabos László tatabányai orvos visszaemlékezése szerint: „...arra lettem figyelmes, hogy a Petőfi utca eleje felől moraj hallatszik, majd az iskolával szemben lévő járda fordulóján mintegy 30-40 főből álló csoport bukkant elő, akik valakit, egy egyenruhás személyt folyamatos szidalmazás, pofozás és rugdosás közben hajtanak maguk előtt a kórház irányába. A csoport lépésről lépésre közelítette meg a kórházat, majd odaérve a nyitott kapun belökte a hadnagyi rangban lévő személyt, majd utána be akart nyomulni a kórház területére is. A testi bántalmazás továbbra is folyt, olyan kiáltások hangzottak el: »Erre a kapuoszlopra kellene felakasztani!«” Végül Ludvignak sikerült a kórház területére menekülnie, a tömeg pedig az orvos felszólítására morogva szétoszlott. A katonának komolyabb baja nem történt. Kikérdezésekor elmondta, hogy egy tankkal járőrözött a városban, majd a Lőrinc utcában le kellett állnia. Ekkor kiszállt, a tankot becsukta és gyalog indult a Rákóczi tér felé. Eközben mind többen követték, gyalázták, szidták. A csoport egyre fenyegetőbbé vált vele szemben. Futni kezdett, a csoport utána, majd sikerült a Hévíz utca és a Rákóczi tér sarkán lévő ház pincéjébe lefutni. A tömeg azonban innen kihozta, majd onnan a kórházig verte.155 A kórház egyébként mindenféle szélsőséges esettől mentes maradt. A sötétkapui sortűz áldozataival egy időben vitték be a Mecséri kíséretéhez tartozó, és Esztergomba érkezésükkor megsebesült Szabó Ábel századost is, de nem történt semmiféle atrocitás. Még a délelőtti tüntetés közben egy későbbi bírósági per vádanyagául szolgáló esemény is volt a városban. Erős Ferenc odament néhány általa ismert gazdához, akiknek hasonló sérelmeik voltak terménybeszolgáltatási és begyűjtési ügyeik miatt, ezért azt gondolták, jó lenne írásbeli bizonyítékot is szerezni sérelmeik igazáról.156 Valószínűleg néhányan ekkor hatoltak be a városházára azzal a céllal, hogy a Begyűjtési Hivatal nyilvántartását megsemmisítsék. Arról nincs információnk, 152 Uo. 624. 153 Egy szemtanú naplója alapján, a kézirat megtalálható a szerzőnél. 154 Csemohorszky Vilmos: i. m. 162. 155 Darabos László: Ki volt Ludvig József? Esztergom és Vidéke, 1993. november 11.4. 156 Bővebben az esszém végén ismertetem az ellenük lefolytatott pert. 58