Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Készülődés és a tüntetések kezdete
16 pontos követelés egy része gazdasági volt, egy másik része a nemzeti hagyományokra vonatkozott, a többi pedig a politikai struktúrával, és a párttal volt kapcsolatos. Lényege az volt, hogy a szovjet csapatok vonuljanak ki, és Magyarországon egy demokratikus rendszer jöjjön létre. A pontok száma a többféle gépelés következtében országszerte változott, Esztergomban például többnyire 13 pontba sűrítették, de tartalmilag teljesen megegyezett az eredeti követelésekkel. A város gyárüzemeiből indult a menet egy munkásgyűlést követően. A tüntetésen részt vettek az üzemek dolgozói mellett a hivatalok dolgozói és az iskolások is tanáraik kíséretében. A tömeg nagyságára jellemző, hogy csak a Szerszámipari Gépgyárból (SZIM-ből) 700-800 ember vett részt. A tüntetők ismét végigvonultak a Kossuth utcán, a Kanonok soron, a laktanya előtt éljenezték a honvédséget, majd megkerülve a hadosztály-parancsnokságot visszatértek a Széchenyi térre, miközben a Himnuszt, a Szózatot, a Nemzeti dalt és Kossuth-nótákat énekeltek, és az egyetemi iijúság követeléseit hangoztatták. Berki Mihály levelében a következőket írta: „Esztergomban már reggel mintegy 500-600 fő követelte a Hadosztályparancsnokság épülete előtt, hogy verjék le a homlokzatról a vörös csillagot. Miután követelésük teljesült és fegyvert nem kaptak, elvonultak.”62 A nagygyűlés, amelyen az ipari üzemek munkásai is részt vettek, Vz 10-10 óra tájban kezdődött. Az esztergomi Szabó Sóki István a következőket írta naplójában a gyűlésről: „Október 26-án még kimentem Dorogra a munkahelyemre [Dorogi Erőmű - Cs. É.]. Hírül vittem, hogy délelőtt Esztergomban tüntetés lesz a forradalom mellett. Az üzem igazgatója a forradalom mellé állt, és járművet bocsájtott rendelkezésünkre. Esztergomba érve tapasztaltuk, hogy a tér megtelt. A Sportárutermelő Vállalat dolgozói, élükön az igazgatóval nemzeti színű zászlókkal, valamint a Szerszámgépgyár és egyéb kisebb üzemek dolgozói is megérkeztek a térre. Forró hangulatú gyűlés volt.”63 A nagygyűlésre a forradalom mellé állt munkaszolgálatos (MUSZ-os) katonák is érkeztek nemzetiszínű karszalaggal tehergépkocsikon. A dorogi bányászzászlóaljból a katonák október 26-a délelőtt szintén Esztergomban tartózkodtak. Ennek előzménye ugyanis az volt, hogy még hajnali 3-kor néhány tüntető a Vak Bottyán laktanyához ment, ahol újra követelték a katonák csatlakozását. Miután nemleges választ kaptak, Dorogra mentek, ahol csatlakoztak hozzájuk a bányászzászlóaljból a katonák. Velük kiegészülve a laktanya előtt ismét elvonulva követelték a fogdá- sok kiengedését (akik szintén bányászkatonák voltak, 5-10 napig lettek volna el62 Berki Mihály: Tömeggyilkosság Esztergomban. (1956. október 26.) Új Magyarország. 3. évf. 1993. 283. szám 17. 63 Szabó Sóki István naplórészlete, a kézirat megtalálható a szerzőnél. 32
