Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)

Készülődés és a tüntetések kezdete

hazament, a többiek pedig az Erzsébet parkban álló Sobieski-szoborhoz vonultak, majd fel a Sötétkapuhoz, miközben a Nemzeti dalt és a Himnuszt énekelték. A honvédség nem szólt bele az eseményekbe, csak tétlenül szemlélte a Kos- suth-nótát énekelgető - főként diákokból álló - csoportot. A 7. gépesített hadosz­tály az estéről a következő jelentést tette: „500-600 fő gyűlt össze a hadosztálypa­rancsnokság épülete előtt és a sapkajelvények, valamint a csillagok levételét követelték a katonáktól. Bár a tüntetésben résztvevő fiatal és deklasszált elemek nacionalista és szovjetellenes jelszavakat hangoztattak, rendzavarásra nem került sor, a tüntetők rendben távoztak. Igaz a tisztek és a katonák egy része levette a sapkajelvényt.”53 Október 25-én egyébként a vezérkari főnök a Magyar Népköztár­saság minden alakulatának távmondatilag elrendelte, hogy jól látható helyekre címer nélküli nemzeti színű zászlókat tűzzenek ki. A rádiókészülékeket tegyék ki az ablakba, és ha a laktanyát megtámadják, határozottan szólítsák föl őket a távo­zásra. Csak abban az esetben lőjenek, ha a felkelők be akarnak tömi, vagyis, ha fegyverrel támadnak.54 A felvonulás mindenféle atrocitástól mentes volt, a tömeg azzal oszlott szét es­te 10 órakor, hogy másnap reggel az egész várost mozgósító felvonulást fognak tartani. Mint láthatjuk, a felvonulás motívumai hasonlítanak a budapesti felvonulá­séra. A tömeg azzal nyilvánította ki együvé tartozását, hogy közösen énekelt, és jelszavakat kiabált. Az énekek és a jelszavak nagy része egyezett az országban, de voltak helyi aktualitásúak is pl.: Mindszentyvel kapcsolatban. Ezek egy része az utcán született, valaki bekiabálta, a tömeg pedig átvette azokat. Jellemző a felvonu­lásokra, hogy a tömeg mindig tudta, honnan szerezhet zászlót. A megye több vá­rosában, pl. Komáromban diákok és tanárok vonultak a tüntető tömeggel. Eszter­gomban is voltak diákok a felvonulók között, a felvonulást magát pedig tanár vezette. E tapasztalatok alapján döntöttek úgy, hogy bizonytalan időre valamennyi iskolában szünetet kell elrendelni.55 Október 26-án már nem volt tanítás. Horváth Klára vb-elnök a tüntetés idején a Városházán tartózkodott, mivel ott állandó ügyelet volt. Eközben azonban változott a pártszemlélet, a forradalmi fel­lángolást békésen próbálták megoldani, így a felfegyverzett párttagok leadták fegyvereiket. Aznap este a vezetők összegyűltek a Pártbizottság épületében. Abban állapodtak meg, hogy létre kellene hozni a kommunista funkcionáriusok vezetésé­vel az „Esztergomi Munkás-Paraszt-Katonatanácsof’, melyben néhány nem kom­53 HL, 1956-os gyűjtemény, 3. d. A 7. gépesített hadosztály jelentése. 396. 54 Horváth Miklós: Maiéter Pál... 73. 55 Gyüszi László: i. m. 26. 29

Next

/
Thumbnails
Contents