Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Készülődés és a tüntetések kezdete
vörös csillagok eltávolítását, majd azzal folytatódott, hogy a délutáni órákban a város területén a középületekről is eltávolították azokat.”45 A délutáni órákban a Széchenyi téren zajlott egy spontán tüntetés is, amelyen diákok is részt vettek. Az eset a következőképpen történt: A Bányagépészeti Technikum diákotthonából (a régi Vármegyeháza épületéből) a délután 4 órakor kezdődő tanulási idő szünetében a diákok szokás szerint kimentek levegőzni az utcára, a Széchenyi térre. Eközben néhány diák észrevétlenül feljutott a Városháza padlására, majd kimásztak a tetőre, és leszerelték az épület homlokzatáról a gyűlölt jelképet, a vörös csillagot. Az akciót a térről figyelemmel kísérő diáktársak és a járókelők örömujjongással fogadták.46 Horváth Klára vb-elnök ekkor felkereste a diákotthonban ügyelő Szalay Ferencet, és megkérdezte, miért vannak kint a diákok és mit csinálnak. Követelte, hogy Szalay akadályozza meg a rendbontást. A tanár csak annyit válaszolt rá: „Nem tudom, de nem is akarom, csináljanak, amit akarnak.”47 A kollégiumban a nevelőtanárok elmondták, hogy a diákokat nehéz féken tartani, de nem engedik ki őket a városba. Az Esztergomba érkező Besey Lászlónak felesége elmondta, hogy „a városban erős mozgolódás van, nyugtalanság uralkodik, az iskolában szünetel a tanítás, tanárok vezetésével középiskolai diákok jelszavakat hangoztatva tüntettek a Széchenyi téren, a Duna-parton, az utcákon.”48 A középiskolai iijúság estére felvonulást szervezett a Széchenyi téren levő 1848-as emlékműhöz. Egy akkori kisdiák így emlékezett vissza október 25-ére: „25-én a délutáni óráktól már a Széchenyi tér is benépesült. A fővárosi eseményeket beszélték mindenütt. Egy motoros jött és kiabálta »azonnal oszoljanak!« Alig tudott elmenekülni, megindult a tömeg a városházára zászlókért, majd »aki magyar velünk tart!« skan- dálással a Hősök terére, utána az Erzsébet parkba a Sobieski-szoborhoz, s végül fel, a Sötétkapuhoz vonultak. Mindenütt a Nemzeti dal, a Himnusz hangzott. A Sötétkapunál fegyveres őrök álltak a sorompónál. Tűzparancsuk volt, aki átlépte volna a sorompót, arra lőttek volna.”49 Tehát aznap 19-20 óra között tüntetés volt Esztergomban, amelynek tervét röplapokról tudhatta meg a város lakossága, amelyeket a legtöbb üzemben elhelyeztek. A késő esti órákban hatalmas tömeg vonult az utcára tiltakozni. A tüntetéshez az 45 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, (a továbbiakban KEMÖL) MSZMP Komárom Megyei Archívuma, Esztergom Városi Bizottság (a továbbiakban MSZMP EVB) 14. fond. 2. cs. 16. ő. e. 358. 46 Csombor Erzsébet - Nagy falusi Tibor: Esztergom, 1956. Esztergom és Vidéke, 1998. október 22. 2. 47 KEMÖL, EBM. B 732/1957, 621. (Horváth Klára tanúvallomása a Szalay-perben.) 48 Besey László: i. m. 241. 49 Egy forradalmár 1956-ról és 1991-ről. flnterjú Fiala Jánossal.! Esztergom és Vidéke, 1991. október 31. 7. 27
