Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)

Készülődés és a tüntetések kezdete

Börtönhöz pedig 1 tisztet és 5 főt, a Vízigyakorlótéren levő raktárt 6 fős őrség biz­tosította. A posta épületére 2 katona felügyelt, de valószínűleg védték a bankot is.3 * * 38 Mecséri távozása után családját és házát is védték, amivel kapcsolatban a had­osztály egykori térképésztisztje a következőket mesélte: „Én mivel a második lép­csőbe tartoztam a hadosztálynál, itthon maradtam. Abban az időben éppen tartalé­kosok voltak benn, s én azt a feladatot kaptam, hogy a hadosztályparancsoknak (Mecséri) a feleségét és gyermekét, valamint a házukat négy tartalékos katonával együtt védjem meg. Annyira be volt gyulladva a vezetés, hogy még a hadosztály szovjet tanácsadójának az üres házát is védeni kellett. A ház üres volt, mert ő át­menekült családjával együtt Csehszlovákiába. Közvetlenül mellettem a pártbizott­ság titkára egy százados volt és ő is négy katonával őrizte ennek a tanácsadónak a házát. Később Dorog felől munkásbuszok jöttek be Esztergomba, melynek a tetején is ültek emberek és tudták azt, hogy melyik a szovjet tanácsadónak a háza és ott a buszok megálltak, lengették a magyar zászlót és azt üvöltötték, hogy »ez a haza magyar haza, minden mszki menjen haza«. A hadosztályparancsnok felesége és kislánya ott remegett benn a házban, alig bírtuk megnyugtatni őket. Mi elhatároz­tuk azt, hogy őket mindenképpen megvédjük. Felszerelésünk volt, mert a mai rendőrség helyén akkor egy harckocsi állt, s ebből szereztem kézigránátot és lősze­rünk is volt. Szerencsére a használatukra nem került sor.”39 Az esztergomi pártbizottság pedig a párttagok felfegyverzéséről határozott. Szedmer József városi párttitkár későbbi elmondása szerint kb. 16 párttag kapott fegyvert, többek között Szupek Ferenc, Sipeki Gyula, Horváth Klára stb.40 Herbály János tudomása szerint a Pártbizottság dolgozóinak 10 karabélyt és 10 000 lőszert osztottak ki. A pártvezetők észlelték a nyugtalanságot a tanulóiijúság között is, ezért min­dent elkövettek, hogy a diákokat nyugalomra intsék, s megakadályozzák a készülő­dő tüntetést. Október 24-én Izsáki Mihály, a megyei pártbizottság köznevelési fele­lőse telefonált a megyei oktatási osztályra, s kérte az osztályvezetőt, hogy lépjen kapcsolatba a középiskolák igazgatóival, mert a diákság között mozgolódás tapasz­talható. Elsősorban Esztergomból és a tatabányai bányaipari technikumból érkeztek olyan hírek, hogy a diákok tüntetésre készülnek, követni akarják a pesti fiatalok példáját. Esztergomba maga Besey László osztályvezető indult gépkocsival októ­ber 25-én.41 3S HL, 1956-os gyűjtemény, 3. d. A 104-es javító zászlóalj jelentése 498. 14 Kovács László: Az 1956-os forradalom története Esztergomban. Szakdolgozat. Buda­pest, 1999. 9. Az egykori térképész szóbeli közlése alapján. 40 Az ülésről készült jegyzőkönyvet lásd Bády István: i. m. 164. 41 Gyüszi László: i. m. 26.; bővebben Besey László: i. m. 240. 25

Next

/
Thumbnails
Contents