Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Esztergom a II. világháború után
hadosztály törzse volt elhelyezve, amely a székesfehérvári 6. hadtest alárendeltségébe tartozott. Ennek parancsnoka 1956 őszén Mikes József vezérőrnagy volt. A hadosztály parancsnoka Mecséri János ezredes, törzsfőnöke Kiss Sándor őrnagy, politikai tisztje pedig Hurai Rudolf százados volt.24 A városi kiegészítő parancsnokság szintén Esztergomban kapott helyet. A hadosztály kötelékébe több egység tartozott: a piliscsabai 8. gépesített ezred, az aszódi 15. gépesített ezred, az egri 6. gépesített ezred, a hatvani 26. közepes harckocsiezred, a szentendrei 67. műszaki zászlóalj, a jászberényi 50. tarackos tüzérezred. Esztergomban csak a 34. tüzérezred, a 33. harckocsiezred, az 51. légvédelmi tüzérosztály, a 93. híradózászlóalj, a 104. harckocsi javító zászlóalj, valamint a 117. harckocsi tiszthelyettesi iskola tartózkodott. Érdemes szemügyre vennünk a laktanyák elhelyezkedését. Az egyik laktanya maga a hadosztály-parancsnokság központi épülete, a régi szemináriumi épület volt. A másik laktanya az előbbivel szemben állt, ahol a kiegészítő parancsnokság székelt Molnár István százados vezetésével. Ez az épület szintén az egyházé volt korábban. A harmadik (Bottyán) laktanya a város szívében helyezkedett el, és volt még két laktanya Esztergomtábor felé is, a Dobogókői útnál, az ún. Csalamádé temető mellett. A tanácstörvény elfogadását követően 1950-ben Komárom megye székhelyét a „megbízhatóbb” Tatabányára vitték, a járás székhelye pedig Dorog lett. így Esztergom jelentős jövedelmi forrástól esett el, és emellett ez a cselekedet a város múltjának megtagadását is jelentette. A Komárom Megyei Tanács egyébként 1952-ig Esztergomban székelt, és a dolgozók nagy része is itt, vagy a környékbeli településeken lakott. Ezután is Esztergomban maradt néhány megyei intézmény (pl.: megyei levéltár, megyei- és járásbíróság, ügyészség, és a börtön). A tanácsrendszer első intézkedései közé tartozott, hogy 1951 -ben a város minden, a történelmi múltra emlékeztető (királyok és szentek, illetve egyházi főméltóság nevét viselő) utcáját átnevezték. Még az Esztergomban eltemetett IV. Béla királyunk utcája sem maradhatott változatlan, először Tolbuchin, majd Kun Béla nevére változtatták. Itt Esztergomban még Mátyás király neve is szálka volt a szemükben, amíg máshol az országban több utcát és laktanyát éppen ekkor neveztek el róla. A legnagyobb megdöbbenést azonban a következő javaslat váltotta ki: „Az esztergomi Úri utca Vízivárost köti össze Szentgyörgymezővel... Persze Esztergomban ez sem maradhatott meg. Különböző név-javaslatok születtek helyette, különösen azért, mert az utca elején állt a Prímás-palota, amely egyben a világhírű Keresztény Múzeumot is magába foglalja. A Végrehajtó Bizottságban felmerült a Vágóhíd utcára való átkeresztelés ötlete is. Ennek történelmi alapja is volt... mivel 24 Hadtörténelmi Levéltár, (a továbbiakban: HL) 1956-os gyűjtemény, 3. doboz, a 7. gépesített hadosztály jelentése, 395. 20
