Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Esztergom a II. világháború után
haladt, a Városháza ablakait gyertyával világították meg és virágokkal díszítették. A polgármester ezzel a szerepléssel búcsúzott tisztségétől.19 Bády után két megbízott polgármestere volt a városnak, akiknek a feladata a tanácsrendszerre való áttérés végrehajtása volt.20 Szabó István kéthetes polgármesterségének legfőbb intézkedése az volt, hogy a Városháza szobáiban leszedte a kereszteket, őt követte Sipos Zoltán, aki ebben az időben Komárom polgármestere is volt. 1950. augusztus 15-én nevezték ki az első tanácselnököt, az Oroszlányból jött Anderla Imrét. Helyettese Horváth Klára lett. A tanácsrendszer Esztergomban egyáltalán nem aratott nagy sikert, mivel Esztergom lakosai kéréseikkel, panaszaikkal nem Anderlát keresték meg, hanem a volt polgármestert. „Nem egyszer mondtam neki - emlékszik vissza Bády -, hogy én erről nem tehetek. Azt sem titkoltam, hogy az emberek valóban nem szeretik őt, hiszen egész lényéből sugárzott az Esztergom iránti ellenszenv.”21 1951-ben (az esztergomi politikai helyzet miatt az országos állapothoz mérve később) kezdődött meg a hajtóvadászat a 8-10 kuláklistára tett ember ellen, Anderla még Bády édesanyját is fölírta a listára. 1951-ben 400 paraszt ellen indított eljárást, mert azok néhány napot késtek a leadással, vagy „úgy lázították a dolgozó parasztokat: ráértek még vetni, szép az idő.” Tíz százalékos jutalmat ígért annak, aki „spekuláns” kulákot följelent. Esztergom népe azonban védelmébe vette a ku- lákká minősített néhány polgárt, Bády István tudomása szerint egy feljelentés sem volt, az országos állapotokhoz képest a súlyosabb atrocitások elmaradtak.22 Esztergom környékén két termelőszövetkezet alakult: 1950-ben a Micsurin, 1952-ben pedig a Kossuth nevét viselő. Az iparosításnak köszönhetően Esztergom két legnagyobb üzeme az Esztergomi Szerszámgépgyár Nemzeti Vállalat (a továbbiakban: SZIM) és a Sportárutermelő Nemzeti Vállalat lett. 1956-ra mindkét gyár kb. 1000-1000 főt foglalkoztatott.23 Sokan jártak be a környék községeiből a városba dolgozni. Esztergomot az 1950-es években „katonavárosként” is emlegették, valószínűleg a II. világháború végi csata juttatta a hatalom új birtokosainak eszébe a város stratégiai fontosságát. A Bazilika melletti volt szemináriumi épületbe a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola került, majd 1954-ben a hadosztály-parancsnokság költözött be ide. A Főszékesegyház melletti szemináriumi épületben a 7. gépesített 19 Bády István: i. m. 98-99. 20 Uo. 101. 21 Uo. 22 Uo. 106-109. 23 Bővebben lásd Gyarmati Lajos - Nagyfalusi Tibor: i. m. 60-73.; vagy Esztergom ipar- története. 66—71. 19
