Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)

Bevezetés

Vidéke című hetilap cikksorozata, és a még élő emberek beszámolói. Hozzáférhetőek a hajdanán Esztergomban székelő 7. gépesített hadosztály jelentései, és az MSZMP Pártarchívumában fellelhető feljegyzések is. Legfontosabb forrásul azonban a forradalmi eseményekkel kapcsolatos bírósági perek iratanyaga szolgált. A nyomozás és perek során jelentős forrásanyag halmozódott fel: az előzetes letartóztatás elrendeléséről szóló határozatok, kihallgatási jegyzőkönyvek, vádiratok, ítéletek, valamint a vádlottak személyéről, „társadalmi helyzetéről” készített feljegyzések. A bizonyítékul szolgáló korabeli dokumentumok is ide voltak csatolva. Ilyenek például a munkástanácsok üléseiről készült eredeti jegyzőkönyvek, illetve követelési listák.

Esztergom ezeréves történelméből következően mindig egyfajta szellemi és kulturális központként funkcionált Magyarországon, a szűkebb környezete felnézett a városra és az itt nagy számban levő jól képzett értelmiségi rétegére. Könyvemben arra a kérdésre keresem a választ, hogy Esztergom speciális helyzete miatt a forradalom menete, célkitűzései, kibontakozása mennyire tér el az országostól (bár azt is nehéz megállapítani, hogy mit tekinthetünk országosnak), illetve, hogy melyek azok a nem csak a városra jellemző sajátosságok, amelyek a helyi eseményektől függetlenül befolyásolták az események itteni lefolyását. Vizsgálom továbbá, hogy mennyire volt a város álláspontja egységes, kiforrott, és hogy vajon mi volt az értelmiség forradalomban betöltött szerepe.

Ahogy korábban említettem, nehéz megállapítani, hogy mit nevezünk országosnak. Mivel az 1956-os forradalmat és szabadságharcot az országos politika váltotta ki, teljesen természetes módon a város lakosságának követelései is szinte teljes mértékben egyeznek az ország többi településének óhajával. Azonban minden településen vannak speciális, más településre nem jellemző történések. Ez jórészt függ a helyi sajátosságoktól, a város területi elhelyezkedésétől, az ottani pártvezetés múltbeli és forradalom alatti cselekedeteitől, a katonaság jelenlététől vagy hiányától, ezek politikájától, az egyes emberektől és a sort lehetne tovább folytatni. Ezért érzem szükségét annak, hogy mielőtt rátérnék Esztergom 1956-os eseményeire, előbb egy kisebb kitérőt tegyek, ismertetvén a város 1945 utáni eseményeit.

14