Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Jaj a legyőzőtteknek! - További megtorlás
jutalmaztak”.419 Mire kiengedték, már elkészült újra a felmondólevele. Az Esztergomi Szerszámgépgyárból összesen 11 főt, 7 műszaki értelmiségit, és 4 fizikait bocsátottak el, az Esztergomi Sportárugyárból 8 főt, az Esztergomi Kőedénygyárból pedig 6 főt.420 A pedagógusok többsége valamely módon kifejezte az 1956-os forradalom melletti elkötelezettségét, vagy „csupán” a kommunista diktatúra előtti demokráciához akart visszatérni. Kükedi Vilmosné tevékenyen is részt vett az eseményekben, hiszen ő szervezte a nőtüntetést, amelyen irányító és előénekes volt. Rosta József az október 29-i pedagógus gyűlés egyik fő szervezője volt, aki a gyűlés szellemi irányítójaként kifejtette, hogy most kezd csak szabadon lélegezni, egy tanítónő pedig arról beszélt, hogy Esztergomban még mindig egy helyben topogás folyik. A többi pedagógus is hű maradt elveihez. A tüntetéseken való felvonulást tanítók vezették, akik követelték a hittanoktatás visszaállítását, esetenként a cserkészet felállítását, visszautasították Kádárt és a szovjet hadsereg kivonását követelték. A tantestületben külföldi cikkeket fordítottak magyarra. A forradalom leverése után a Jutalmuk” nem is maradt el. 1957. május 25-e körül jelentések készültek az esztergomi pedagógusok „ellen- forradalmi” magatartásáról. Ugyanekkor született meg a javaslat az esztergomi iskolák jövőbeni igazgatóira vonatkozóan.421 Új igazgatót kapott a Közgazdasági Technikum, a József Attila, a Balassa Bálint, a Kossuth Lajos, valamint az Arany János Általános Iskola. A megtorlás legjellemzőbb módozata volt az igazgatói beosztásából leváltás, a vidékre (falura) kihelyezés, vagy az azonnali nyugdíjazás. Jellemző eset, hogy a Bányagépészeti Technikum igazgatóját azért váltották le, mert a forradalom alatt újra templomba kezdett járni. A kenyérmezői Bányagépészeti Technikum, és az Általános Gépipari Technikum is új igazgatót kapott, amit a Nehézipari illetve a Gépipari Minisztérium káderosztályával tárgyalták le. Az ügyben Szupek Ferenc káderbizottsági tag és Herbály János IB-elnök intézkedett. A középiskolákban (I. István, Dobó Katalin Leánygimnázium) is sor került tanárok elbocsátására. A Tanítóképző Főiskola főigazgatójának is mennie kellett. A forradalom után Esztergomban az MSZMP ifjúsági szervezetei nagyon lassan alakultak újjá, 1957-ben még mindig nem létezett KISZ, és ténylegesen működő úttörő szervezet sem, erről tájékoztat minket egy idézet: „A tanulók nyíltan felvetik, hogy nekik KISZ-re nincs szükségük”.422 419 Belánszky László szóbeli közlése. 420 KEMÖL, MSZMP EVB. 14. fond, 2. cs. 16. ő. e. 15-18. 421 Uo. 14. fond, 2. cs. 12. ő. e. 23-24. 422 Uo. 14. fond, 2. cs. 12. ő. e. 32. 141
