Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Jaj a legyőzőtteknek! - További megtorlás
Radnay József is hasonlóképpen járt: „56-ban a Labor MIM [akkor Sportárutermelő Vállalat] dolgozói titkos szavazással engem delegáltak a Nemzeti Tanácsba. Miért pont engem? Talán mert korábban is megmondtam a véleményemet, hogy ez így nincs rendjén. 57-től aztán megkaptam érte a köszönetét: kéthetente - úgy éjfél körül - bevittek a rendőrségre és jól összevertek. Egy Ganz nevű hadnagy egyszer egy tiszti kardlappal úgy megvert, hogy eltört a vállpercem. 57 novembere és 58 májusa között 172 napot töltöttem az esztergomi rendőrségen, majd a tököli intemálótáborban.”417 A börtönből szabadult emberek azonban továbbra is hátrányos helyzetbe kerültek (nem kaptak útlevelet, megfigyelés alatt tartották, hivatásuk gyakorlásától eltiltották őket, és a peres eljárás során elkobzott lakásukat, ingóságaikat sem kapták vissza). Nem helyezkedhettek el szaktudásuknak megfelelő munkakörben sem, és csak fizikai munkát végezhettek. A nyugdíjrendelet is sújtotta az elítélteket, ugyanis az elítélés előtti munkaviszonyukat érvénytelenítették. Érdemes fölidéznünk Szedmer József városi vb-titkár esetét is. Őróla az MSZMP-s jelentések a következőket írták: „október 26-ától mikor a tüntetések Esztergomban megkezdődtek elkezdett ingadozni és igen sűrűn hangoztatta azt, hogy itt az utcán a munkások vannak, a munkások ellen ő nem tesz semmit, nem hajlandó a munkásokra lőni és lövetni.”418 Ezzel tulajdonképpen meg is pecsételődött a sorsa. Október 29-én Nagy Kálmán megyei titkár leváltotta titkári tisztsége alól, és Herbály Jánost tette a helyére. Szedmer ugyanezen a napon megjelent a Nemzeti Tanács ülésén is, ahol meghallgatását kérte. Kérte ezentúl, hogy távolítsák el a plakátokat, ahol ő és még 10 kommunista felelősségre vonását követelik. A forradalom leverése után a Szerszámgépgyárban tudott elhelyezkedni fizikai munkakörben. Pozitívum, hogy a forradalmat követő perekben nem tett tanúvallomást a megvádoltakra nézve. Dr. Darabos László a forradalom alatt a kórházi munkástanács elnöke lett, aki a forradalom napjaiban az évek óta gyógyszerraktámak használt kápolnát visszaállíttatta eredeti funkciójába. A forradalom után - természetesen - ő sem maradhatott a kórháznál. Az üzemekben is megkezdődött a tisztogatás. Az 1956-os forradalom alatt vezető beosztásban lévő embereket kivétel nélkül leváltották. Fellebbezni elvileg lehetett. Ezt tette Belánszky is, akit ezért a lépésért ismét egy tököli „kirándulással 417 Bölcs a hegyen. [Interjú Radnay Józseffel.] Esztergom és Vidéke, 1997. október 23. IV. 418 KEMÖL, MSZMP EVB. 14. fond, 2. cs. 16. ő. e. 179. 140
