Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)

Jaj a legyőzőtteknek! - Gere György pere

A vádlott egyedül ezt a vádpontot ismerte be. 1957. március közepén, amikor hazafelé tartott, látta, hogy házát körülveszik a pufajkások, ezért menekült el, először Békéscsabára, majd a szolnoki vonaton azt tanácsolták neki, hogy disszidáljon, mert deportálni fogják. A jugoszláv-magyar határon, Kadarkúton fogták el.370

Az ítélethozatalra 1958. január 2-án került sor. Gere Györgyöt bűnösnek mondták ki, mivel október 26-án fegyvert láttak nála, valamint kísérletet tett az ország elhagyására. Büntetését 2 év 2 hónap szabadságvesztésben állapították meg.371

A Legfelsőbb Bíróság az 1958. május 14-i fellebbezési tárgyaláson ezt a január 2-i ítéletet hatályon kívül helyezte, és újabb első fokú ítélet meghozatalára utasította az Esztergomi Megyei Bíróságot a következő indoklással: „A megyei bíróság ítéletében az ellenforradalmi csoport által a hadosztályparancsnoksághoz irányított autóbuszban történtekre nézve megállapított tényállás nem konkrét. Nem ad elfogadható képet arról, hogy egészében véve mi történt.”372

Az újabb nyilvános tárgyalás 1958. július 17-én volt. A tanúk itt ismét megerősítették vallomásukat, miszerint nem Gere György állt a sofőr mellett. Ennek ellenére ismét kimondták a vádlott bűnösségét: „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvéttel elkövetett bűntettben és tiltott határátlépés bűntettének kísérletében”.373 Az újabb ítélet 3 év szabadságvesztés, egyes jogoktól 3 évig tartó eltiltás, valamint 1000 Ft értékű elkobzás lett.

Az ügy végül a Legfelsőbb Bírósághoz került, amely mérsékelte a büntetést

1958. december 11-én, mivel „az ellenforradalmi személyek az autóbuszt már reggel igénybe vették, a vádlott pedig csupán az utolsó ellenforradalmi cselekménybe kapcsolódott bele”.374 Gere György büntetése végül 2 év 1 hónap szabadságvesztés, valamint egyes jogoktól 3 évig tartó eltiltás lett.

Gere György 2 év 1 hónapos büntetését kitöltötte, és 1959. július 16-án szabadult.

Ebből a perből is láthatjuk, a Kádár-rendszernek áldozatokra volt szüksége, így a vád már maga után hozta a büntetést is. Ezenkívül a büntetőperek egy másik sajátosságát is megfigyelhetjük: az MSZMP a forradalmat követő perekben igyekezett

3,0 Uo. 13-14.

371 KEMÖL, EMB. B 639/1957/9.

372 KEMÖL, EMB. B 351/1958. Bf. II. 1194/1958/13.

373 KEMÖL, EMB. B 351/1958.

374 KEMÖL, EMB. B 351/1958. Bf. II. 3710/1958/9.

127