Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Jaj a legyőzőtteknek! - Horváth Csaba és társai pere
gyárban az igazgató engedélyével fölolvasta a 16 pontot, majd felszólította a dolgozókat a sztrájkra. Amikor visszatért Esztergomba, fölment a Sötétkapuhoz, mivel nem akarta, hogy atrocitásra kerüljön sor, de sajnos későn érkezett.322 A következő vádpont szerint részt vett az üzemi munkástanács-választás előkészítésében, ennek titkára lett, majd innen mint munkástanácstagot a Városi Nemzeti Tanácsba delegálták, ahol elnökségi tag lett és „ több cselekményben vett részt A vád szerint fontos szerepe volt a röpcédulák megszerkesztésénél és kiadásánál, egy sztrájkra felhívó nyomdailag előállított röpcédulán a neve mint felelős kiadó szerepelt. A vádra Horváth Csaba azt válaszolta, hogy a kormány rendelte el a munkás- tanács megválasztását, amelynek során őt is megválasztották, és elnökségi tag lett. Ekkor érkezett a Városi Tanácstól a telefon, hogy az üzem delegáljon küldötteket a Nemzeti Tanácshoz. A követelési pontokat pedig az üzemek foglalták össze, majd beküldték ezeket a Nemzeti Tanácsnak, amelyet végleges formába egy egyetemista öntött. Horváth Csaba nem tagadta viszont, hogy a „Felhívás” című röplap készítésében részt vett.323 A következő vádpont szerint feljárt a Nagy-Budapesti Munkástanács üléseire, ahonnan határozatokat és követelési pontokat hozott munkahelyére, melyeket „ több esetben ő olvasott fel”. Kapcsolatot tartott a Budapesti írószövetséggel is, ahonnan Bibó Expozéját is elhozta. „ Több ízben kijelentette a dolgozók előtt, hogy amennyiben a Kádár-kormány nem tárgyal az oroszokkal, hogy azok hagyják el az országot, akkor a dolgozók legerősebb fegyverét, a sztrájkot fogják alkalmazni, és sztrájkra utasította a dolgozókat. ” A vádra a vádlott azt felelte, hogy csak egyszer járt fönn a Nagy-Budapesti Munkástanácsnál a Nemzeti Tanács megbízásából, amely ülésen a szervezeti sémáról volt szó. Horváth Csaba itt még egy küldött helyét javasolja Komárom megye részéről. A sztrájkkal kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy üzeme nem sztrájkolt 1956. december 11-12-én, mert a kormány törvényen kívül helyezte a Nagy-Budapesti Munkástanácsot.324 „1956. november 4-én - szólt a következő vádpont - az Esztergomi Városi Nemzeti Tanácsban követelte, hogy a laktanyában lévő fegyvereket ki kell osztani a polgári lakosság között, mert tudja, hogy az ifjúság és a lakosság mellettük van, és meg kell védeni a várost”. Ez a vádpont a kihallgatási jegyzőkönyvben nem került elő, csak annyi hangzott el, hogy a Nemzeti Tanács tagjainak nem volt fegyvere.325 Az is köztudomású, hogy a város nem készült ellenállásra a szovjet csapatok ellen. A vádpontok között szerepelt az is, hogy több esetben rémhíreket terjesztett, „amelyeket a Nagy-Budapesti Munkástanácsnál szerzett. Azt beszélte a lakosság között, hogy a szovjet katonák közéjük lőnek az üzlet előtt sorban álló asszonyok322 KEMÖL, EMB. B 686/957. 26-29. 323 KEMÖL, EMB. B 686/957. 29., a követelési pontokról uo. 33., a röplapról uo. 53. 324 Uo. 29-30. 114
