Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
A kettős hatalom időszaka
gukat megfélemlíteni, és munkájukat a második oldalról nem tapasztalt becsülettel végzik.”298 Ugyanezen az ülésen hangzott el egy Esztergom város helyzetét értékelő beszámoló is. Ez tartalmazta, hogy Schiller István, a megyei tanács vb elnöke a nemrég alakult Esztergomi Városi Munkástanáccsal tárgyalt a Városi Tanács szabadságolt dolgozók újra munkába állásáról, ekkor még sikertelenül.299 Egyébként az is meglepő, hogy a DKMT az esztergomi Városházán tartotta ülését, tehát az esztergomi Nemzeti Tanács még mindig képes volt „uralni” a várost. Eközben egyre több vád érte a Központi Munkástanácsot a kormánnyal folytatott eredménytelen tárgyalásokért, s a gyárak újabb sztrájkkal fenyegettek. Közben folyamatosan zajlottak a letartóztatások, amelynek éle most már a vállalati munkástanácsok vezetői ellen irányult. A magyar társadalom ez ellen memorandumokban és tüntetések formájában reagált. A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa november 23-án a KMT-vel együtt szervezte meg Budapesten a forradalom egy hónapos évfordulójára emlékező néma tüntetést, december 4-én pedig asszonyok és lányok rendeztek néma, tiltakozó felvonulást a fővárosban a forradalom vérbe fojtásának emlékére. Esztergomban is sor került a Budapesten zajló december 4-i tüntetéshez hasonló felvonulásra. Itt néhány nappal később, december 7-én 2 órakor vonultak fel esztergomi asszonyok, azzal az ürüggyel, hogy virágot visznek a városban található Hősök szobrához. A Dunamenti Központi Munkástanács ezzel egyetértett. A felvonulásról az egyik szemtanú, Szabó Sóki István így írt naplójában: „Egy hónapja annak, hogy Kádár a szovjet hadsereggel levereti a magyar szabadságharcot. Esztergomban a nők felvonulást rendeznek. A menet a délutáni órákban indul dr. Ben- se Imréné és dr. Siráki Istvánná vezetésével. A Kossuth Lajos úton vonulnak néma tüntetéssel, egy szál égő gyertyával az első világháborús hősi emlékműhöz [Hősök tere - Cs. É.]. Leróják kegyeletüket a hősi halottak előtt, miközben az októberi forradalom áldozatainak emléke előtt is tisztelegnek. Incidens nem történt. Esztergomban ez volt az utolsó nyilvános utcai megmozdulás.”300 A Nagy-Budapesti Központi Munkástanács december 6-i titkos ülésén Országos Munkástanács megalakulásáról döntött, amelyet valószínűleg a Kádár-kormány ellenkormányának szántak volna. Bár a KMT kitartott a tárgyalások mellett, a békés tüntetések mégis sok helyütt véres tömeggyilkosságokká fejlődtek. Az újonnan szerveződő karhatalmisták ugyanis kíméletlenül sortüzet zúdítottak a fegyvertelen, néhol több ezres tömegre. A december 8-i tüntetésen Salgótarjánban a források 298 KEMÖL, EMB. B 732/1957. uo. 359. 299 Uo. 300 Szabó Sóki István naplórészlete. 104
