Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1735–1741 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 17. (Esztergom, 2009)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1736. év

587. (XVI.76.) Bár eddig a szenttamásiak és a városi zsellérek szabadon vághattak vesszőt a szigeten, ezután ezt megtiltják, csak a városi polgárok vághatnak a bíró engedélyével.

588. (XVI.77.) A ferenceseknek megengedték, hogy az új tornyuk építéséhez ti- zedmentesen szedhetnek követ a városi kőbányában. A torony alapjának kiásásához azonban a város nem tud embereket adni.

589. (XVI.77.) Samuelis Vencel özvegyének kérésére Faichtinger József bíró levelet ír a kismartoni városi tanácsnak a szappanoslegény ügyében, és leírja az általa okozott károkat. A Samuelis József által főzött szappan ügyét a következő ülésre halasztják.

590. (XVI.77.) Megbízást adnak Szaday Ferenc kamarásnak, hogy fizessen ki 2 forint 50 dénárt Farkas János katonának adó-visszatérítésként, mivel a házát az áradás teljesen romba döntötte.

591. (XVI.77.) Megbízást adnak a kamarásnak, hogy fizessen ki 4 forint 50 dénárt a hóhér szolgájának.

592. (XVI.77.) Megbízást adnak a kamarásnak, hogy fizessen ki 4 forint 23 dénárt Strausz Mihály városi vendégfogadósnak a hajdúknak, városi őröknek és a haran- gozónak adott borért és kenyérért.

593. (XVI.77.) Mivel Csernikovics Pál városi gondnok kötelezettségei miatt a mesterségét nem folytathatta, az adóját egy évre elengedik.

594. (XVI.77.) Kosa Miska és Hegedűs István vasárnap fát hozott az erdőről, azaz ünnepnapon dolgozott, ezért harminc-harminc pálcaütésre ítélik őket, amit a város piacán mérnek rájuk.

595. (XVI.78.) Vagnkneicht Mátyás elmondta, hogy háza felét lányának és annak férjének, Kaiser Mihálynak eladta hatvan forintért. Kéri ezért, hogy az adóösszeírás során ezt vegyék figyelembe, és háza felét már a veje adójába számolják bele.

596. (XVI.78.) Szlavnicai Sándor Mihály báró bemutatott egy kötelezvényt, amely szerint 1736. november 6-án egyezséget kötött Szabó Márton esztergomi polgárral. Az egyezség szerint Sándor Mihály kölcsön ad Szabónak 200 forintot évi hat százalékos kamatra. Az évi 12 forint kamat fejében Szabó köteles Sándor bárónak, embereinek és lovainak szállást adni. Amennyiben Sándor már nem tart igényt a

85