Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1735–1741 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 17. (Esztergom, 2009)
ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1739. év
1739. szeptember 7. 1419. (XVI.264.) A Belicsics-házban tartott gyűlésen Őszy János és Fronk Gábor távollétében felolvasták Freissem főhadbiztos Pesten szeptember 3-án kelt levelét, amelyben kéri a várost, hogy a hat nyári hónapra szóló hadiadót fizesse be. 1420. (XVI.264.) Megbízást adnak Lukácsy István kamarásnak, hogy fizessen ki Pöszler Györgynek 14 forintot. 1421. (XVI.264.) A következő szombaton (szeptember 12.) tartandó heti vásárra a rend fenntartása céljából a kapitány, az őrmester és hat hajdú is ki fog menni, és azt is kihirdetik, hogy ezután a vásárokat nem szombaton, hanem pénteken fogják tartani. 1422. (XVI.264.) A sörfőző hagyatékának összeírására kiküldött urak visszatértek és elmondták, hogy Heberong Mátyás nem engedte az urakat dolgozni, mondván, hogy nem szükséges a leltár, mivel ők maguk között már megegyeztek, és van írásos végrendelet is. A végrendeletet a móringlevelekkel együtt bemutatták a városi tanácsnak, amely a döntést elhalasztotta addig, amíg a sörfőző mostohafiának, Koch Ferencnek haláláról meg nem bizonyosodnak. 1423. (XVI.265.) A pintérek kérték, hogy a közeledő szüret miatt engedjék meg nekik, hogy hordóikat Pestre vigyék. Mivel még nem lehet tudni, a városnak menynyi hordóra lesz szüksége, úgy határoznak, hogy a pintérek a hordók kétharmad részét elvihetik, egyharmad részét azonban itthon kell hagyniuk. 1424. (XVI.265.) A fazekasok kérésére engedélyezték, hogy este nyolc óra után, amikor már mindenki alszik, edényeiket szabadon égethetik kemencéikben. Mindezt azonban nem egyszerre végezhetik el, hanem egymás között beszéljék meg, ki melyik napon éget. Az égetést hajnalra mindenképpen be kell fejezni. 1739. szeptember 11, (Külső tanács ülése) 1425. (XVI.265.) A Belicsics-házban tartott gyűlésen Őszy János, Faichtinger József, Miklósffy Márton és Fronk Gábor távollétében a külső tanács kérésére megtárgyalták a bortized ügyét. Faichtinger József annak idején ezer forintot említett a tizedváltság címén, de azt is hozzátette, hogy a város ajánlhat annyit, amennyit akar, meg fognak egyezni. Mivel a városnak nincs elég hordója, valamint nincs helye a bortized elhelyezésére, szeretnék pénzben megváltani azt. Kérte a külső tanács, hogy ez ügyben intézkedjen a város. 177