Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1735–1741 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 17. (Esztergom, 2009)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1738. év

1738. március 12.

984. (XVI. 169.) Oszy János, Pöszler György, Walter György és Fronk Gábor távollétében elszámoltak Tolmács István Nagyszegi Ferenc szőlőjében termett és általa eladott szőlőről. Mint kiderült, a szőlőre fordított költség és az útiköltség levonása után Nagyszeginél mindössze 12 forint 76 dénár maradt, így erről kell majd Nagyszeginek elszámolnia Tolmács részére.

985. (XVI. 169.) A halak árszabása a következő: a ponty fontja 7 dénár, csuka 7 dénár, kecsege 8 dénár, menyhal 15 dénár. Ha valaki ezt az árszabást nem tartja be, 12 forint büntetést fizet.

986. (XVI. 169.) Hajós Örzse nem tudja bizonyítani, hogy az apja halála után bármi járna neki, és bár Kárász György nem tartozik neki semmivel, mégis az anyja halálos ágyán tett ígérete szerint egy hat forint értékű szoknyát vesz neki, valamint a jó viszony megőrzése céljából tíz forintot fizet neki.

987. (XVI. 170.) Hell József ács panaszainak kivizsgálására és elrendezésére kiküldik Pöszler Györgyöt.

1738. március 15.

988. (XVI. 170.) Oszy János, Trimmel Lénárd és Pöszler György távollétében Szkacsányi János nem tudta megnevezni azt a lakatost, akinek tartozása van, ezért a lakatoscéhet a tartozás alól felmentik, és az adósságot Szkacsányi János nevére írják be.

989. (XVI. 170.) Megtárgyalták a szenttamási és a városban lakó Cziml nevű pintérek ügyét. A városi pintér a szenttamási Cziml Ádám pintért szidalmazta, de mivel az italmérésben történt a dolog, csak bocsánatkérésre ítélik.

1738. március 17.

990. (XVI. 170.) Oszy János, Trimmel Lénárd és Pöszler György távollétében a városi molnárok kérésére ügy határoztak, hogy mielőtt megengednék vidéki molnároknak, hogy a városi vízen működtessék malmaikat, a városi molnárok kereshetnek helyet maguknak.

991. (XVI. 171.) A nemrég elhunyt Májer János halála után készült vagyonössze- írást bemutatták az ezzel megbízott tanácsosok, majd ügy határoztak, hogy az ingatlan vagyonból az elhunyt unokahűga, aki őt betegségében ápolta, ruhát és konyhai eszközöket választhat magának, a többit pedig eladják, az árából egy szőlőt vesznek, amelynek jövedelmét a két árván maradt gyermek felnevelésére fordítják.

130