Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1727-1734 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 16. (Esztergom, 2007)

Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái - 1727. év

16. (XIII.7.) Az ispotályban lévő vakok, sánták és a többi beteg részére, akik nem tudják látogatni a miséket, a város egy kápolnát építtetne, ha ehhez egy megfelelő támogatót találna.

17. (XIII.7.) Faichtinger József tiltakozott a szenátus előtt, mivel Campion György árvái közül meghalt a legkisebb, akit szintén Györgynek hívtak, a két nagyobb testvér, János és Ferenc pedig nem kapta meg elhunyt öccsük vagyonrészét.

18. (XIII.8.) A néhai Campion György itáliai örökösödését ki kell vizsgálni, az olasz nyelvű dokumentumokat pedig át kell olvasni.

19. (XIII.8.) Ahogy ezelőtt, ezután is be kell fizetniük a mészárosoknak a városi réten legelő vágómarhák után a mezőbért.

20. (XIII.8.) A jövőben a városi tisztújítás napján, azaz Szent György-napon (április 24.) a megválasztandó bírónak nem szabad a város borát ingyen szétosztania.

21. (XIII.8.) Fischer János esztergomi polgárt és esztergályost kötelezték, hogy a néhai, bécsi Széman Mihály nevű kereskedőnek fizesse meg tartozását, azaz 111 forint 50 krajcárt.

22. (XIII.8.) Felolvasták a magyar süvegesek céhének kérelmét és úgy határoztak, hogy a fekete magyar süvegekkel kereskedőket a király rendeletéi szerint feljelentik a Helytartótanácsnál.

23. (XIII.9.) Mészáros György süveges ügyében, mivel eddig a győri céh levelére nem válaszolt és elégtételt nem adott, vizsgálatot indítanak.

24. (XIII.9.) A néhai Papp János özvegye, Tóth Anna kérte, hogy a következő városi tanácsülésen férje hagyatékát mérjék fel, és őt fizessék ki.

25. (XIII.9-10.) A város szerződést kötött Hirsnpiegl Fülöp verőcei téglakészítővel a kesztölci út mellett felépítendő téglaház ügyében. A szerződés feltételei a következők: 1. A téglakészítőnek a szóban forgó téglaházat saját költségén kell felépítenie. 2. A téglák kiégetéséhez szükséges fát a téglakészítőnek kell megvennie Tát környékén, és nem viheti el azt az esztergomi erdőkből. 3. Az esztergomi polgároknak ezer téglát vagy ötven cserepet olcsóbban kell adnia, mint másoknak. 4. Egy évig adómentes. 5. Az egy év letelte után a város számára a téglából és a cserépből köteles megfizetni a tizedet. 6. A szerződés csak öt évre szól. 7. Az öt év letelte után a város a téglaházat megveheti a pontos értékbecslés után, ha pedig a téglakészítő jól viseli magát és a város elégedett vele, elsőbbségi joga lesz a többi

17