Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1727-1734 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 16. (Esztergom, 2007)

Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái - 1730. év

1414. (XIII.209.) A belsővárosi vargák panaszt nyújtottak be céhládájuk és legényládájuk ki- és bevitele miatt. Mivel erről már többször panaszkodtak, a céhmesterekkel együtt úgy határoztak, hogy a jövőben a legények és a mesterek szabadon vihetik a ládájukat.

1730. december 4.

1415. (XIII.209.) Oszy János és Heim Ferenc távollétében Schuchnecht tábornok megüzente a városnak a titkára által, hogy a Haditanács megparancsolta Schadné asszonynak, hogy a néhai Kuklündemé adósságait és hátralékait - a ház és a szőlő eladásával - haladéktalanul fizesse ki. Schadné azonban azt ígérte, hogy a ház és a szőlő eladása nélkül ki fogja fizetni az adósságokat. Kérdezi a várost, hogy ez ellen van-e ellenvetése, vagy megfelel így a dolog. A város a dolgot jóváhagyja, de ha mégis sor kerül Fraitagh alezredes házának és szőlőjének eladására, azt a városi tanács előtt fel kell vallani.

1416. (XIII.210.) A jegyzőnek, a német írnoknak és Turóczy János hegymesternek kifizetnek hat-hat akó bort az összeírás során tanúsított fáradalmaikért.

1730. december 6.

1417. (XIII.210.) Oszy János távollétében Szilcz Pál elmondta, hogy bár néhai Trimmelné asszony, Stokker Erzsébet az általa nevelt Terézia nevű lányra a végrendeletében 200 forintot és ruhaneműket hagyott, a lánykával és annak anyjával a végrendelet végrehajtói jelenlétében barátságosan megegyeztek, így az 200 forint helyett 50 forinttal megelégedett, és megkapta a ruhaneműket is.

1418. (XIII.210.) A néhai Kolopovics Gáspár fertálymester helyett Fontanyi Mihályt választották meg az ötödik fertályba.

1419. (XIII.211.) Sághmajster József harisnyakötő a szolgáját, Hazenfracz Mátyást nem akarja a szolgaságból felszabadítani, bár az már az elmúlt Szent Mihály napján (szeptember 29.) leszolgálta a négy évet. Sághmajster ezenkívül a céhet is gyalázkodó kifejezésekkel sértette. Úgy határoznak, hogy a szolgát azonnal fel kell szabadítani, és az azóta eltelt időre két forintot kell kárpótlásul fizetnie. A sértegetésért hat forintot kell fizetnie az egyháznak és bocsánatot kell kérnie a céhtől. Ha ezt nem teszi meg, 24 forintot kell fizetnie.

1420. (XIII.211.) Nagy János, a Budai kapun kívül lévő kovács kérésére úgy határoztak, hogy az elkobzott bora felét visszakapja, a többit pedig a szegényháznak adják. Ha a jövőben szintén árulja iccénként a borát, az összesét elkobozzák tőle.

172