Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1723-1726 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 15. (Esztergom, 2006)

Bevezetés

okozta a bukását Borsovics Zsigmond jegyzőnek is, akit az ügyben való részvétele miatt leváltottak hivatalából.10 Helyére Rotenstein Ferencet nevezték ki, akinek hivatali utasítását is leírták.11 Sikkasztási ügybe keveredett Tersztyánszky János is - bár lehetséges, hogy ez csak egy koholt ügy volt -, aki ezért lemondott szenátusi és ügyvédi hivataláról, és visszavonult.12 A város élén a bíró állt, aki korszakunkban 1722. április 26-tól 1724. április 24-ig a magyar származású Szép Péter volt. Őt a német nemzetiségű Heim Ferenc Baltazár váltotta fel a bírói székben, majd 1726. április 24-től újra Szép Pétert választották meg.

Az 1721-től a város szolgálatában álló jegyző, Borsovics Mihály Zsigmond - mint fentebb említettük - 1723-ban sikkasztási ügybe keveredett, ezért leváltották. Utóda, a Heves megyei származású Rotenstein Ferenc 1725. november 12-ig állt a város szolgálatába, ekkor Heves megye aljegyzőjének és szolgabírájának választották.13 Utóda Nagy Ferenc lett. Aljegyzőként Litomericzky János tevékenykedett mellette. A jegyző feladatainak sokasodásával több írnokot is választottak mellé, akiknek fizetéséről, illetve a kiadványok után járó illeték elosztásáról többször is rendelkeztek.14 A jegyző feladatai közé tartozott a városi jegyzőkönyvek elkészítése is, amelyeket latin nyelven írt meg, azonban a szenátorok számára magyarul kellett felolvasnia. Emiatt 1726-ban úgy döntött a városi tanács, hogy a jövőben magyarul vezetik a tanácsülésekről készített jegyzőkönyvet, hogy a szenátus tagjai ellenőrizni tudják az abban foglaltakat.15

A város irányítása az 1710 után kialakított rendszer szerint folyt,16 vagyis volt a városban kapitány, két kamarás, öt fertálymester, hóhér, voltak hajdúk, őrök stb. A város határában lévő számos szőlőhegyre a hegybírák felügyelete alá tartozó szőlőőrök ügyeltek, a szőlő szüretelése után beszedett bortized kezelését és árusítását pedig a borbírák felügyelték.

A városban természetesen továbbra is működött orvos, volt plébános, iskola- mester, a szülők nélkül maradt gyermekek vagyonának kezelését pedig az árvák atyja végezte, aki 1724-tól kezdve mindig a bíró volt.17

A város életében az 1723 és 1726 közti időszakban több jelentős változás is történt, megalakult például - az 1723. évi országgyűlésen elfogadott törvény értelmében - a Helytartótanács, amely átvette a Magyar Királyi Kamarától a szabad

10 Vö. 127. számú regeszta.

11 Vö. 212. számú regeszta.

12 Vö. 1269., 1282. számú regeszta.

13 Vö. 1085. számú regeszta.

14 Vö. 268., 777. számú regeszta.

15 Vö. 1322. számú regeszta. Az első magyar nyelvű jegyzőkönyv az 1335. számú regesztával kezdődik.

16 Az Esztergom városi önkormányzatra és tisztviselőkre: Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1715. Esztergom, 2003. 7-18.

17 Vö. 643. számú regeszta.

8