Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1723-1726 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 15. (Esztergom, 2006)
Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái - 1723. év
228. (XI.42.) Kóczy Antal kérte, hogy az az irtásföld, amelyet még Vendégh János tett művelhetővé, majd a házával együtt eladott Kóczynak, maradjon az ő tulajdonában. Úgy határoztak, hogy a szokásos illeték kifizetésével az irtás Kóczynál maradhat, mivel úgy sem tudnák más telekhez csatolni, addig, amíg Kóczy más irtásföldet nem tesz művelhetővé. 229. (XI.43.) Mivel már egyszer elhatározták, hogy a ferences atyák a templomban tartott magyar nyelvű prédikációikért ötven forintot kapnak évente, ezt most megerősítik és az összeget kifizetik. 230. (XI.43.) Bertalan özvegye kérésére úgy határoznak, hogy mivel a férje, mint pásztor, néhány hónapon keresztül gondját viselte a városi állatoknak és téli időben sem kímélte magát, az özvegynek a férje bérének harmadát kifizetik. 231. (XI.43.) Felolvasták Zilizy András levelét Pozsonyból, aki hetven forintot vett kölcsön Grassalkovich Antaltól az országgyűlésen való tartózkodás napidíjára. Úgy határoztak, hogy az összeget Szanthoffer Ferenc kamarás a városi pénztárból visz- szafizeti. 232. (XI.43.) Vitalos Gergely négy forint negyvennyolc dénáros adóját, mivel megbizonyosodtak róla, hogy nagy szegénységben él, elengedték. 233. (XI.43.) Mivel néhány polgár, név szerint Kócza Pál, Szentgály István, Kosa András és István, Szitás Mihály állatai, a szenátusi határozat ellenére, a tiltott helyen legeltek, a tulajdonosokat egy forintra büntetik. 234. (XI.44.) A városi sziget kaszálása idejére megbízták Tunkl Istvánt, hogy egy hajóval biztosítsa a gyalog vagy szekérrel közlekedők átkelését. A beszedett díj harmada Tunklt, kétharmada pedig a várost illeti. Az árszabás a következő: a gyalog átmenők két dénárt, a négy marhával átkelők húsz dénárt, a három lóval átkelők tizenöt dénárt fizetnek. 235. (XI.44.) Horváth Istvánt gyalázkodás miatt három forintra büntetik. 1723. június 26. 236. (XI.44.) Tersztyánszky János és Zilizy András szenátorok távollétében Perg- hoffer Ferenc kérte, hogy inkább őt, mint polgárt és ne Tunkl Istvánt, egy idegent bízzák meg a hajós szállítással. A szenátus azonban úgy határozott, hogy döntését nem másítja meg, mivel a megbízás már megtörtént és ezt jegyzőkönyvben is rögzítették, majd a következő évben Perghofferrel veszik fel elsőként a kapcsolatot. 38