Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1723-1726 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 15. (Esztergom, 2006)

Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái - 1725. év

944. (XII. 156.) A vízivárosi, szenttamási és szentgyörgymezei cipészek kérték, hogy a vásárokon a helypénz (standigélt) alól kapjanak mentességet. A városi ta­nács elutasítja a kérést, mivel mentességet csak az kaphat, aki a város polgára, vagy a város területén él. 945. (XII. 156.) Farbinger György kérésére úgy határoztak, hogy lányának ruháit és minden ingóságait, amelyek elhunyt felesége hagyatékában vannak, átadják neki. Megbízzák ezenkívül, mint törvényes gyámot, a hagyatékban maradt pénz kezelé­sével is. 946. (XII. 156.) Petii János kárát, amelyet a marhapásztor okozott neki, teljes egé­szében megtérítik. 947. (XII.157.) A mészárosok kérésére engedélyezték, hogy egy héten keresztül a marhahúst négy dénárért, a borjúhúst öt dénárért, a bárány húst négy dénárért mér­jék ki, egy hét után pedig a marhahúst három és fél dénárét, a borjúhúst öt dénárért, a bárányhúst három és fél dénárért mérjék. 948. (XII.157.) Az őrök kapitányának megbízást adtak, hogy ügyeljen a helyes mértékek betartására. 949. (XII.157.) Herpi Mátyás mészáros kérésére újra úgy határoztak, hogy ha a mészároscéh felveszi tagjai közé, mészárszéket építhet. Erről bizonyságlevelet is adtak ki. 950. (XII.157.) A mészároscéh a fenti ügyben még nem hozott döntést, mivel nem voltak teljes számban jelen, május 30-ig azonban mindenképpen határozni fog. Figyelmeztetik azonban a városi tanácsot, hogy ügyeljen, nehogy mindenféle Him- pellér-ek beköltözzenek a városba, ahogy ez már más szabad királyi városokban is megtörtént. Végül is, a mészáros céh akár akarja, akár nem, a városi tanács támo­gatja Herpi Mátyást. 951. (XII. 158.) Megbízták Huber Vitust, hogy Gillik Mátyás kerületi biztos fizeté­sét, azaz kilenc forint kilencven dénárt fizessen ki. 952. (XII.158.) Az előző évben néhai Diószeghy János özvegye, Erzsébet, aki je­lenleg Szűcs Miklós felesége, férje halála után a város szőlőhegyén lévő két szőlőt két lányának, Katalinnak és Erzsébetnek adva kisemmizte a fiát, Diószeghy Jánost, aki most kéri anyja intézkedésének megsemmisítést és atyai örökségének kiadását. Újra elvégzik tehát a vagyon felosztását, mégpedig a következőképpen: a hagya­tékként maradt ház értéke hetven forint, a két szőlő értéke negyvenöt forint, így 126

Next

/
Thumbnails
Contents