Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Sarolta Drahosova: Levéltári iratanyagok a Nyitrai Állami Területi Levéltárban
A kongregációs iratok között találhatók a megyei népszámlálás iratai 17851787-es évekből, valamint a nemesek, katonák összeírása és a Komáromra vonatkozó kiváltságlevelek. Helytörténeti szempontból jelentős csoportot alkotnak az adóügyi, az úrbéri és a nemesi iratok. A nemesi iratokkal kapcsolatban feltétlenül meg kell említenünk Dr. Alapy Gyula megyei főlevéltárnok nevét, aki egyéb publikációi mellett 1911-ben kiadta „Komárom vármegye nemes családjai" című munkáját. A 18. századból származó periratok között a büntetőperek csoportjában találhatók a fogva tartottak nyilvántartásai, jobbágylázadások Nemesócsán, Csúzon és Szőnyben. Mindezideig az 1849-1860-ig terjedő időszak iratainak nem tudtunk elég időt szentelni, de Komárom vármegye főispánjának 1861-1918-ból származó dokumentumainak feldolgozását most fejezzük be. A különböző életmódokat gazdagon illusztráló forrásanyagok közül megemlíthetjük a dunai árvizeket 1880-ból, 1892-ből, 1897-ből, 1899-ből és 1903-ból, melyek óriási anyagi és emberi áldozatokat is követeltek. 1899-ben a megáradt Duna Csicsónál átszakította a gátat. A 19. század 90-es éveinek elejét jellemző kedvezőtlen egészségügyi körülmények szükségessé tették, hogy a megyei szervek különböző védekező intézkedéseket tegyenek a kolera ellen, ami az ilyen jellegű iratok számának növekedésében nyilvánult meg. Már a múlt század hetvenes éveitől kezdve egyes helyeken tombolt a filoxéra nevű szőlőbetegség, mely legnagyobb pusztítást ezen a vidéken a 80-as, 90-es években okozott. A megyei mezőgazdasági bizottság a szőlőskertek védelménél és az új oltványok telepítésénél nyújtott segítséget. 1907-ben Kürt községben szőlészeti növényvédelmi vegyszerraktárt is létesítettek. A háborús események, valamint az 1919-es év első felében működő csehszlovák hivatalok nehézségeit tárgyaló iratok zárják ezt az érdekes levéltári forrást. A legfontosabb levéltári források között említést érdemelnek Komárom vármegye közigazgatási bizottságai és a Komáromi Szolgabírói Hivatal 1850-1922-ig terjedő időszakban. Az állami hivatalok közül figyelemre méltó az Allamépítészeti Hivatal 1888-1919, a Megyei Tanfelügyelő Hivatala 1877-1920 és 1938-1945 között. Az utóbb említett évekből származnak a Magyar Királyi Tisztiorvos iratai is. A különböző bírósági levéltári források között nagyobb terjedelmű a Komáromi Kerületi Bíróság 1872-1949, míg a Komaromi Járásbíróság (1850-1861) a Komáromi Urbérbíróság (1856-1861) és a Komáromi Kerületi Bíróság Fegyháza (1900-1943) kisebb terjedelműek. 1763-ban Komárom városát földrengés sújtotta, melynek során sok ember saját háza romjai alatt vesztette életet. Ezt az eseményt örökíti meg a római katolikus egyház anyakönyve, melyet levéltárunkban a város legöregebb anyakönyveként tartunk számon, első bejegyzései 1626-ból származnak. Az egyházi anyakönyvek gyűjteményében őrizzük a többi vallási felekezet anyakönyveit is.
