Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Számadó Emese: Tüz, ár és nyavalya Komáromban a 16. századtól napjainkig

1918. január 16-án Komárom déli részében egy gazdasági udvarban tűz keletkezett, majd átterjedt a lakóépületekre is. A tűzesetnek sajnos tűzoltó sérültjei is voltak. Az első világháború befejezése után Komárom északi részét Csehszlovákiához csatolták, így a komáromi önkéntes tüzoltóegylet - felszereléseivel együtt - Csehszlovák fennhatóság alá került. Magyar-Komárom tűzoltóság és felszerelés nélkül maradt, ezért itt teljesen újjá kellett szervezni a tűzvédelmet. A közigazgatás helyreállítása után, 1920-ban az önkéntes tűzoltóság újjászervezését elsőként Fiedler János lengyártulajdonos, valamint Szapora György és Fehér Lajos volt tűzoltók kezdeményezték. A városi hatóság engedélye alapján 1920. június 6-án újjászervezték az önkéntes tűzoltóságot és kidolgozták az új tűzvédelmi szabályzatot. Az Önkéntes Tűzoltó Egylet (ÖTE) elnöke Alapy Gáspár alpolgármester, alelnöke Jánossi Károly pénzügyi igazgató, főparancsnoka Fiedler János lengyártulajdonos, szakaszparancsnoka Szapora György lett. A tüzoltóegylet rendkívül nehéz körülmények között kezdte meg működését: anyagi alappal nem rendelkezett, s tűzoltó felszerelést (kocsi fecskendőt) is csak 1921-ben tudtak beszerezni, így működésük is igen mérsékelt volt kezdetekben. 1926 és 1943 között azonban dinamikusan fejlődött városunk tűzvédelme és tűzoltósága. 1926. szeptember 12-re felépült az új tűzoltószertár a város közepén, s a telefont is beszerelték. 1927-ben egy 400 1/p-es kismotorfecskendőt vásároltak, valamint egy motorszállító autót, amelyen a tűzoltórajt is lehetett vinni. Ettől kezdve egyre intenzívebben és magasabb szinten működött az önkéntes tűzoltóság. 1928. augusztus l-jén az Észak-Komárom külvárosában keletkezett hatalmas kiterjedésű tűz megfékezésében játszottak meghatározó szerepet: a tűzoltás mellett két személyt is kimentettek a tűzből. 1931-ben egy gyönyörű csapatzászlót kapott az egylet az eddig végzett kiváló munka elismeréseként. A zászlószentelés napján megyei versenyt rendeztek a városban, melyen a komáromi csapatok dicséretesen szerepeltek. 1936 mérföldkő volt tűzoltóságunk életében. A kiadott 180 000/1936. BM. sz. rendelet alapján városunkban is megszervezték a hivatásos tűzoltóságot. Kezdetben 3 fő legénység és 1 parancsnok látta el a feladatot, az önkéntesekkel közösen. Ujabb motorikus fecskendőt is kaptak, a hatékonyabb tűzoltás érdekében. 1938 novemberében Észak-Komáromot visszacsatolták Magyarországhoz. Ennek következtében szervezetileg összevonták és közös parancsnokság alá rendelték a két városrész tűzoltóságát. Az összevonás után kibővítették a hivatásos tűzoltóság létszámát és egy újabb motorikus fecskendőt vásároltak. A háború utolsó szakaszában, 1944 második felében és az 1945 telén történt bombázások rendkívüli feladatok elé állították Komárom tűzoltóságát. A keletkezett tüzek oltását állandó életveszély közepette kellett végezni. A háború utolsó napjaiban a tűzoltók nagyobb részét bevonultatták katonának, a tűzoltó felszereléseket pedig elhurcolta a visszavonuló német hadsereg.