Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Nyulásziné Straub Éva: A családi levéltárak mint a családtörténeti kutatás forrásai a Magyar Országos Levéltárban
A II. világháború utáni jelentősebb gyarapodások között feltétlenül meg kell említeni a hitbizományok államosítása, valamint számos palota, kúria államosítás után elkobzott, vagy az elhagyott javak közé sorolt, az Országos Levéltárnak átadott családi levéltárakat. Jelentős csökkenésként pedig az 1945-ös és 1956-os hadi események során történt tűzkárt kell említeni. Az Országos Levéltárban található családi levéltári anyag számbavétele során nem szabad megfeledkezni arról a jelentős forrásbázisról, ami a Magyar Kamara Archívumában található. Ide két úton került anyag: 1. A koronára örökös hiányában visszaszállt birtokkal, ha az hosszabb ideig maradt kincstári kezelésben; 2. Fej- és jószágvesztésre ítélt személy birtokainak kincstári kezelésbe vétele során. így található itt pl. a Czobor, Dobó, Dóczy, Nádasdy, Pető, Pethes, Frangepán, Wesselényi, Thurzó, Szunyogh, Rákóczi család levéltára. Összesen 37 önálló családi levéltári fond található ma itt (E 162-202 fondszám alatt). A szintén a Kamara Archívumában található Neo-regestrata acta 1527-től a 19. századig terjedő időszakot felölelő családi levéltári fondtöredék sorozata, amely számtalan család levéltártöredékét tartalmazza. (E családnevek a fond- és állagjegyzékben nem szerepelnek.) A családi levéltárak korábban jelzett módon az Országos Levéltárba került anyaga a Levéltár mai szekció rendszerének kialakításakor kapta a P betűjelet, az akkor abc-rendbe sorolt családi anyagok pedig 1-től növekvő törzsszámot. A gyarapodás természetesen ezzel nem zárult le, azóta is folyamatosan gyarapszik ajándékozás, letét és vásárlás révén. Aki már kutatott a Magyar Országos Levéltárban tudja, hogy a törzsszámok egymásutánja mégsem ilyen logikus a valóságban. Ennek az az oka, hogy a számbavételkor több nagyobb levéltár csak alap szinten volt rendezve és csak később bontották állagokra, és az új állagok P száma az utolsó addig igénybe vett törzsszám utáni szám lett. Általában azt mondjuk, hogy az Országos Levéltár és a megyei levéltárak gyűjtőkörének elválasztásában elsődleges szempont, hogy országos, vagy helyi forrásbázisról van-e szó. A családi levéltári anyag esetében ez mint irányadó elv egyáltalán nem érvényesült és nem is érvényesül. Elsődleges az átadó szándéka, illetve vásárlás esetén a pénzügyi feltételek biztosíthatósága. Az Országos Levéltárban található irategyüttesek közül természetesen az önálló családi levéltári anyagok a családtörténeti kutatás elsődleges forrásai, de a P és E (Kamara Archívuma) mellett az 1526 előtti gyűjtemény (Q szekció) és az 1526 utáni gyűjtemény (R szekció) is tartalmaz családi levéltári anyagokat. Az utóbbiba került és kerülnek ma is azok a családi anyagok, amelyeknek a terjedelme nem éri el az 1 csomót, ül. a 0,14 cm-t. A Kisebb családi fondtöredékek, ül. a Személyek szerinti iratsorozat az, amelyben ezek az anyagok abc rendben kereshetők.
