Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Sinka Beatrix: Adalékok a Szlovákiában élő magyarok Csehországba való kitelepítése és reszlovakizációs adataihoz 1946-1948 között a Párkányi Nemzeti Bizottság iratanyagából

Pontos és konkrét számadatok nem állnak egyelőre a levéltári anyag alapján rendelkezésünkre a kitelepítettekről, csupán egy 1946 decemberében a szlovákiai Telepítési Hivatal Területi irodájának a Párkányi Járási Közigazgatási Bizottsághoz küldött leirata, melynek alapján 1947 januárjában 3200 személy kitelepítését ter­vezték Csehországba ebből 2800 férfi és nő, valamint 400 gyermek, összesen 15 faluból. A leirat előírja, hogy a kitelepítési határozatot két nappal a transport­elszállítás előtt kell kézbesíteni és azonnal az elszállítandók orvosi kivizsgálását is meg kell tartani. A valóságos kitelepítettek számáról egyelőre tehát nincsenek ada­taink. Bár több falu jelentésében szerepelnek kisebb számok a tervezettnél egy-egy időszakban. Sokan meg is szöktek a kitelepítés elől. Növekszik azonban 1947-ben aztán azoknak a száma is, akik önkényesen el­hagyják csehországi munkahelyeiket, és erre reagál a belügyi megbízott hivatala az 1947. július 9-én kibocsátott körlevelében, amelyben ezeket a tényeket megállapít­va elrendeli e magyarok őrizetbe vételét, a járásközpontokban összpontosításukat és tömeges elszállításukat Brünnbe (Brno - Csehország), ahol át kell őket adni a Malomefice és Borky nevezetű gyűjtőtáborokba, ahonnan majd visszakerülnek eredeti munkahelyükre. A második világháború végeztével kialakult Csehszlovák Köztársaság határain, konkrétan a mai Szlovákia határain belül ismét működött a Párkányi járás 32 tele­püléssel a területén. Az 1930-as népszámlálás alapján, területén 49 584 lakos élt, ebből 7532 szlovák és cseh valamint 39 483 magyar. Az 1940-es népszámlálás 48 238 főt mutat ki a járás területén és a legnagyobb települések közé tartozik Pár­kány (4221), Szőgyén (3685), Muzsla (3036), Köbölkút (2172), Bátorkeszi (3636), Farnád (2277). Ezer és kétezer közti lélekszámú falvak voltak: Bény, Búcs, Kőhíd­gyarmat, Ebed, Helemba, Kéménd, Kövesd, Karva, Kéty, Mocs, Nána, Szálka. A 33-as számú dekrétum augusztus 2-án lépett hatályba, amely a magyar és a német nemzetiségű személyek állampolgárságát szabályozta. E törvény alapján kelt a belügyi megbízott rendelete 1946. június 17-én, amely azután elindította a járás lakosságának reszlovakizációját. A Párkányi Járási Hivatal fennmaradt iratanyagából főleg e rendeletek gyakor­lati végrehajtására vonatkozó adatokból ismertetünk néhányat. Egy a Párkányi Nemzetbiztonsági Parancsnokság 1946. július 2-án kelt hely­zetjelentése így szól: „a reszlovakizációs bizottság 1946. június 18-tól 1946 július l-ig működött »nagyon szép eredménnyel.^' A bizottságnál 25 194 személy jelent­kezett. A benyújtott bizonyítványok száma 7879 volt. Az 1945 őszétől 1946 januárjáig keletkezett helyzetjelentések között található adatok szerint a járás összlakosságának a számát 50 000-re becsülik (hivatalos sta­tisztikai adatok nem állnak rendelkezésre), amelyből 90-95%-ot tüntetnek fel ma­gyar nemzetiségűnek. Továbbá jelentik, hogy a kolonizáció még nem kezdődött el. A jelentésekből az is kitűnik, hogy a 32 faluból csupán Kural többségi szlovák la­kosságú falu. A reszlovakizáltak jelentkezési íveinek felülvizsgálása 1947 júliusá-

Next

/
Thumbnails
Contents