Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Bukovszky László: A magyar-szlovák lakosságcsere párhuzamai a Galántai járás és Nyíregyháza között
lévai Körzeti Telepítési Hivatal vonzáskörzetébe lettek betelepítve, Nyíregyházát pedig a galántai és az érsekújvári Körzeti Telepítési Hivatal vonzáskörzetében lévő magyar településekről telepítették be. (E két szlovákiai területről egyébként Békésbe és Baranyába is telepítettek.) A Léva környékén élt magyarokat pedig Kecelre, Bács-Bodrog megyébe irányították. Nyíregyháza és Galánta a kölcsönös lakosságcsere történelmében jelentős helyként szerepel. Ahogy már utaltunk rá, a népcsere szlovákiai oldalán éppen a galántai körzetből indult országos viszonylatban az első magyarokat szállító vonatszerelvény 1947. április 12-én a diószegi vasútállomásról Dunapatajra. Logikus, hogy az első áttelepülő magyarországi szlovákok is ebbe a körzetbe érkeztek. A Csanád megyei pitvarosiak első szerelvénye 1947. április 13-án nagy ünnepi külsőségek mellett futott be Galántát érintve a szeredi vasútállomásra. Az óhazába viszszatért szlovákok első csoportját a legmagasabb szinten fogadták a szlovák politikusok Gustáv Husákkal a Megbízottak Testületének elnökének a vezetésével. A nyíregyházi tirpákok 1947. április 11-én elindított első szerelvénye rövid kitérővel, egyazon napon, mint a pitvarosiak első csoportja, április 13-án érkezett meg Lévára. A vonatszerelvényt a párkányi határállomáson a Telepítési Hivatal részéről dr. Gašparík fogadta. Minden áttelepült a határt átlépve háromnapi élelmet, megfelelő ruhát, cipőt és néhány doboz cigarettát kapott. A város főterén rendezett ünnepélyes fogadáson megjelent a Megbízottak Testülete, a Járási Nemzeti Bizottság, az egyes politikai pártok és a Néphadsereg képviselője. 48 Az áttelepült szlovákok 80%-nak igényét a juttatott telephelyek kielégítették. Hasonlóan, mint Magyarországon, a legnagyobb problémát azonban Szlovákiában is a házingatlanok kiutalása okozta. Többen sérelmezték, hogy az ingatlanok kiutalása nem zajlott igazságosan, egyes áttelepültek nem a visszahagyott értéknek megfelelő juttatásban részesültek, ami néhány helyen feszültséget szült közöttük. Az áttelepültek többsége földműves volt. Szociális helyzetük javítására az állam minden támogatást magadott. A mezőgazdasági termelés hanyatlását a Lévai járásban a tirpákok részére kiutalt 24 millió koronás földműves hitellel igyekeztek ellensúlyozni. Az anyagi támogatás mellett a Telepítési Hivatal részéről 250 igavonó lovat, 160 tehenet, de ugyanakkor minden egyes áttelepült szekeret, ekét valamint egyéb gazdasági gép juttatásában részesült. 49 Az áttelepült tirpákok egy része, főleg azok, akik azelőtt Nyíregyházán éltek, Léván lettek elhelyezve. A tanyabokrokban élt családok pedig a környező falvakba kerültek. A Dél-Szlovákiába áttelepült szlovákok központjának szerepét Léva igyekezett betölteni. 1948-ban két országos eseménynek adott otthont a barsi város. Május 9-én a Győzelem Napján kb. tízezer 48 Štátny oblastný archív v Nitre (Állami Területi Levéltár - Nyitra) Oblastný osídlovací úrad v Leviciach. I. sz. IVc 558/1947 Prez. 49 Új Otthon. 1948. VII. 10.; ua. Sloboda. 1947. XII. 5. (Presídlenci vyvracajú falošnú propagandu) Válasza Szabolcsi Hétfőben megjelent írásra, mely szerint az áttelepült tirpákok elégedetlenségük miatt bántalmazták az áttelepülés szószólóit.
