Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Bukovszky László: A magyar-szlovák lakosságcsere párhuzamai a Galántai járás és Nyíregyháza között

vember 30-án indult. A soron kívüli áttelepülés lehetőségével 576-an éltek, 248 személy viszont visszamaradt.

41 A CsÁB propagandája során a nyíregyházi körzetben több mint hatezer áttelepülni szándékozót írtak össze. Az áttelepülésre az országos gyakorlathoz hasonlóan a helyi szlovákság legszegényebb rétege tömegével csatlakozott, néhány befolyásos értelmiségi és jobbmódú birtokos közbenjárására. Kivételt képeztek a módosabbak. Az áttelepülőkkel szemben lakóhelyükön ellenséges hangulat alakult ki. Maga a tirpákság is két részre szakadt: az áttelepülésre jelentkezettekre és a maradni szándékozókra. A két csoport tagjai között több helyen összetűzésre került sor. 5. sz. táblázat NYÍREGYHÁZA NEMZETISÉGI ALAKULÁSA 1880 És 1930 KÖZÖTT 1880 1890 1900 1910 1920 1930 Össz. lak. 24 102 27 014 33 088 38 198 43 340 51 308 Szlovák 9211 4 184 940 405 206 120 Magyar 14 365 22 576 31 759 37 463 42 813 50 926 A szlovákok áttelepülését hasonlóan, mint a magyarok esetében Szlovákiában, a vagyonösszeírás előzte meg. Az összeírást a MÁK és a CsÁB munkatársai közösen végezték március 31-től a szakértői bizottság tagjainak bevonásával (agronómus, jogász, szőlész, erdész).

42 A bizottság az első két nap alatt 35 gazdasági egység leltározását végezte el. A további napokon azonban csak öt gazdasági egység leltározására, összeírására voltak képesek. A vagyonösszeíró bizottság munkáján nagyot lendített az a hét személy, akit Békéscsabáról helyeztek át Szabolcsba. A 19 tagú bizottság így 1947. április 15-ig összesen 260 gazdasági egység összeírását végezték el.

43 A vagyonösszeíró bizottság munkája kezdetben súrlódásmentes volt. A magyar hivatalnokok minden tekintetben az egyezményben előírt rendelkezések figyelembevételével végezték feladatukat. Az összeírások során a csehszlovák fél részéről több esetben pontatlanságra került sor. Például Nyírszőllősön, ahol a csehszlovák tagozat tagjai a községi elöljáróság adatait önkényesen megváltoztatták. Az ötödik, hatodik és hetedik osztályú földeket első és másodosztályú szántóknak minősítették. Ezzel szemben Nyíregyházán és annak környékén a birtokívek adatai alapján első osztályú földterület csak kivételes esetben fordult elő. A termény-megállapításnál is a valóságtól eltérő adatokat igyekeztek bejegyezni. Az öt-hat métermá41 Bukovszky László: A nyíregyházi tirpákság áttelepülésének levéltári forrásai Szlovákiában. Levéltári Évkönyv. XII. Nyíregyháza, 1997, 369. 42 SZ-SZ-BMÖL. MÁK-Ny. i.sz. 49/II-K/1947. 43 Uo. i.sz. 164/II-K/1947.