Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Bukovszky László: A magyar-szlovák lakosságcsere párhuzamai a Galántai járás és Nyíregyháza között

rendeltség iratanyagában található 17 jegyzéken 308 szlovákiai magyar család 1083 személy szerepel. Különböző tájegységekről: a Mátyusföldről (Diószeg, Nagyfödémes, Taksony, Réte, Andód, Naszvad, Imely), Gömörből (Rimaszombat, Gömörpanyit, Tornaija, Runya) sőt még a Bodrogközből is (Borsi) érkeztek. Az egyes jegyzékek a szerelvény számának megjelölésén kívül tartalmazzák az érkezés időpontját, a családfő, az elhagyott lakhely nevét, a családtagok számát, az új lakhelyet és azok esetében, akik más helyre lettek irányítva Nyíregyházáról, az új címüket. Azokban a községekben és tanyabokrokban, ahonnét a szlovák lakosság kitelepült, magyar bizalmi bizottságok alakultak. A 2-3 személyből álló bizottság tagja volt a tanyabíró, a földigénylő bizottság egy tagja, esetleg a tanító.

33 Az érkező magyarok fogadása, elhelyezése és felvilágosítása volt a feladatuk. Ugyanakkor az áttelepítettek megérkezésével egyidejűleg minden érdekelt községben telepítési bizottságok alakultak. A bizottság elnökét a kormánybiztos bízta meg, további öt tagot a járási főjegyző és maguk az érintettek választottak, de tagja volt a bizottságnak a járási szociális titkár és a politikai pártok egy-egy képviselője is. A bizottságok az áttelepítettek érdekvédelme szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírtak, hiszen feladatköre behálózta a telepítéssel kapcsolatos tevékenység nagy részét.

34 A Nyíregyházára és a környező tanyabokrokba került szlovákiai magyarok az áttelepült tirpákok ingatlanait kapták meg. Többsége jómódú kisgazda (földműves) volt szülőföldjén. Lényegesen kevesebb volt köztük az iparos és kereskedő. Az áttelepült szlovákok után visszamaradt házak jóval kisebbek, a lakáskultúra szempontjából pedig alacsonyabb színvonalúak voltak, mint a Szlovákiában hátrahagyottak. Nagyobb gazdálkodásra alkalmasnak vélt visszahagyott házingatlanokhoz többé-kevésbé megfelelő gazdasági épületek és négy-hat darab állat tartására alkalmas istállók tartoztak. Ezek az ingatlanok többnyire két szobás lakások voltak. A kisebb gazdálkodásra alkalmasnak elbírált házak többnyire szoba-konyhás ingatlanok voltak, kicsi belsőséggel, két-három darab állat tartására alkalmas istállóval. A munkás és zsellérlakások rossz állapotuk miatt alkalmatlanok voltak a betelepítésre. Az áttelepített szlovákiai magyarok általában két-három szoba bútorral és négy-kilenc darab állattal érkeztek Nyíregyházára.

35 A tirpákok által visszahagyott legjobb és legalkalmasabbnak vélt lakásokat sem találták megfelelőnek. Éppen ezért többen vonakodtak elfogadni a kiutalt telephelyeket a tanyabokrokban. Ebből a szempontból az áttelepített szlovákiai magyarok 10%-a sem érezte magát kárpótolva a szülőföldön visszahagyott ingatlanokért. Előfordult, hogy az új lakó a bútort helyszűke miatt nem tudta elhelyezni a lakásban, de több esetben a szűk ajtók miatt Uo. 1947 S. N. Új Otthon. 1948. VII. 10. MÁK-Ny. i.sz. 290/II-K/1947.