Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Sinka Beatrix: Az Érsekújvári Állami Járási Levéltár ismertetése

SINKA BEATRIX Az Érsekújvári Állami Járási Levéltár ismertetése Az Érsekújvári Állami Járási Levéltár is, mint a többi hasonlójellegű levéltár, az ötvenes évek elején kezdte működését. A Levéltár nyilvántartása alapján tudjuk, hogy az első iratanyagok 1953-ban kerültek bejegyzésre. így Érsekújvár megyeváros (1938-1945), az Érsekújvári és Párkányi Járási Hivatal (1918-1938) és néhány jegyzői hivatal anyaga. Érsekújvár magisztrátusának anyaga 1954-ben, a népiskolák-általános iskolák anyaga (1899-1945-47) 1956-ban kerültek nyilvántartásba. Az 1945 után létrejött helyi nemzeti bizottságok 1956-tól folyamatosan kerültek a levéltárba és bejegyzésre. A múlt év végi statisztikai adatok alapján a levéltárban 324 fond és gyűjtemény található, összesen 2270 iratfolyóméter. Sajnos az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az iratanyag több mint hetven százaléka rendezetlen. A kutatók és az érdeklődők számára így beszűkülnek a jelenleg lehetséges kutatás határai. A következőkben szeretném Önöket megismertetni azoknak a fondcsoportoknak az egyes részeivel, amelyek a kutatók és az érdeklődők rendelkezéséra állnak. Kezdjük a sort Érsekújvár városával, levéltárunk székhelyével. Az iratanyag, amely kisebb-nagyobb időbeli hézagokkal a 17. század második felétől 1990-ig található levéltárunkban nagy részben még rendezetlen. Kutathatók viszont a tanács és a képviselőtestület jegyzőkönyvei. A legrégebbi 1851. (október 21.) - 1854 egy kötetben, a következő kötetek 1864-1874, 1874-1875, egy-egy kötetben 1887-1890 és 1891. Folyamatosan maradtak fenn 1893-1922. A bejegyzések magyar és latin nyelvűek. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után a tanácsi jegyzőkönyvek 19231924, valamint 1937-ből, a képviselőtestület jegyzőkönyvei 1923-1937 találhatók levéltárunkban. Ezek a bejegyzések kétnyelvűek. Miután Érsekújvárt 1938 után visszacsatolták a magyar koronához a belügyminisztérium 1938. december 18-án (9330/1938) kelt rendelete alapján Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyesített vármegyékké váltak Érsekújvár székhellyel. E rendeletet bővíti ki az 1939. június 23-án kelt belügyi rendelet (6460/1939), amely elrendeli Érsekújvár megyevárosok közé való besorolását (megyevárosokká lettek még: Beregszász, Léva, Losonc és Rimaszombat).