Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Halász Iván: A visszatérő zsidóság sorsa a vegyes lakosságú dél-szlovákiai területeken közvetlenül a második világháború után (Léva és környéke 1945 és 1946-ban)
bízható szlovákokra kell bízni. 10 (Más kérdés a restitúció későbbi általános jogi rendezése és gyakorlati alakulása, ezzel a bonyolult problémával azonban a jelen cikk nem foglalkozik.) A volt zsidó tulajdonosok vagy más zsidó személyek nemzeti gondnokká való kinevezése sem volt kizárt, de rájuk ugyanúgy vonatkozott a politikai és nemzeti megbízhatósági vizsgálat, mint a többiekre. Ennek a vizsgálatnak ugyanis ebben az időben majdnem minden felnőtt személyt alávetették. Jellemző ebből a szempontból a SzNT Belügyi Megbízotti Hivatalának a helyi államigazgatási szerveknek szétküldött körlevele, amelyben a hatóság arra hívta fel az alárendelt járási nemzeti bizottságok figyelmét, hogy a „... vallási hovatartozás kérdése a nemzeti megbízhatóság szempontjából irreleváns, azért a zsidó hitvalláshoz való tartozás még önmagában nem jelent nemzeti megbízhatóságot." A vizsgálat során pedig az 1939 előtti bevallási adatokból vagy a családon belül használt nyelvből kellett kiindulni. Korábban az ilyen vizsgálat nélkül kinevezett zsidó vallású nemzeti gondnokokat pedig utólag kell leellenőrizni. 11 Ebből a levélből két dolog derül ki - a nemzeti és politikai megbízhatósági vizsgálat alól nem jelentett felmentő körülményt a korábbi faji-vallási üldöztetés, valamint az, hogy az új hatalom a zsidóságra nem mint nemzetiségre, hanem alapvetően mint vallásra tekintett. Ebben a kérdésben az új hatalom tehát visszatért az 1918 előtti állapotokhoz. A faji alapon történő megkülönböztetést az állampolgárok között viszont ugyanennek a szervnek más levelei és utasításai tiltották, mert valószínűleg a zsidók diszkriminálása a háború után sem volt ismeretlen jelenség a hatóságok részéről (amit ezek a körlevelek is bizonyítják). A megbízhatóság vizsgálatával kapcsolatos problémákat és visszásságokat más korabeli dokumentumok is alátámasztják. A Lévához közeli Ipolyságban (Šahy) például A Faji, Vallási, Politikai Okokból Üldözöttek és Antifasiszták Szövetségének Ipolysági Fiókja egy memorandumot készített ebben a kérdésben, amelyet felsőbb szervekhez küldtek. Ebben kifogásolták, hogy a túlélő zsidókat Ipolyságon is ugyanolyan vizsgálatnak vetik alá, mint a többieket, eltekintve elszenvedett tragédiájuktól, sőt néha nehezebben kapnak igazolást, mint a nem zsidók. Az aláírók a többi dél-szlovákiai város példájára hivatkoztak, ahol ismereteik szerint sokkal zökkenőmentesebben ment az egész eljárás. 12 Milyen volt a zsidó lakosság viszonya az új hatalomhoz? Az írott és szóbeli visszaemlékezésekből nyilvánvaló, hogy az új rezsimet sem zsidók, sem mások nem tekintették a liberális első Csehszlovák Köztársaság folytatásának. A már említett Mose Hoch visszaemlékezéseiben arra panaszkodik, hogy az újdonsült kom10 MV SR ŠAN Pob. LV. List č. 2847/1-II/1-45. Povereníctva SNR pre veci vnútorné z 25. júla 1945 vo veci židovských domov na bývalom okupovanom území - dočasná správa. 7688/45. 11 MV SR ŠAN Pob. LV. Obežník Povereníctva SNR pre veci vnútorné z 28. augusta 1945. 4741/45. 12 Memorandum. In: Örökmécses. Šahy-Ipolyság és környéke. Szöveggondozás: Asher S. Gartenzaum Gy. Ronil Nyomda. Nahariya, 1994. 109-111.
