Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Szita Szabolcs: Deportálás a Csillagerödböl 1944 őszén

zsidók deportálás előtti, késő őszén pedig a polgári internáltak gyűjtőhelyéül használták. A honvédség a Monostorinál lényegesen kisebb Igmándi erődöt 1939-től a m. kir. II közérdekű munkászászlóaljhoz, majd a IT. kisegítő munkászászlóalj pótzászlóalj és pótkeret parancsnokságához tartozó zsidó munkásszázadok egyik bevonulási központjaként és körleteként használta. 1939 szeptemberétől 1942 elejéig internált lengyel katonák ebben is laktak, majd a Monostori erődbe helyezték át őket. (Körletüket először Honvéd gyűjtőtábornak, majd Komáromi M. Kir. Katonai Internáló (lengyel) Tábornak nevezték.) Az erődben honvédségi raktárak, műhelyek is működtek.

4 1944. szeptember 12-én Komáromba német tábori csendőri alakulatot (Gendarmerie-Einsatzkommando 8.) telepítettek. Százfős személyi állománya szolgálati helyének berendezéséhez a deportált helyi zsidóktól elvett ingóságokból utaltak ki felszerelést. „A zsidó vagyontárgyak használatra való kiadása" tárgyában 15-én a M. Kir. Komáromi Honvéd Allomásparancsnokság átiratára a polgármesteri hivatal és a pénzügyigazgatóság intézkedett.

5 Nem zárjuk ki, hogy Komáromba vezénylésük az újabb deportálási tervek előkészületeihez tartozott. Az első foglyok érkezése az őszi deportálás előtt Október végétől a város átmenő tábor szerepkört kapott, a deportálást a foglyok, internáltak válogatása előzte meg. Az újabb és újabb behívások, a növekvő személyi veszteségek miatt kiesett munkáskezek pótlására a Német Birodalomnak elsősorban munkaerőre volt szüksége, és a Szálasi-kormány munkaképes tízezreket ígért a „győzelmet hozó fegyverek" előállításához. (A háború utáni felelősségre vonáskor Vájna Gábor, Szálasi belügyminisztere azt vallotta, hogy „munkaszolgálatra átadták őket a német birodalom területére, mert nem volt hely másutt internálni".)

6 A bácstopolyai internálótáborból Bácsalmáson, Nagykanizsán és Kisbéren át, rendőri kísérettel, vasúton szállították Komáromba a partizángyanúval elfogott szerbeket, valamint sok magyar foglyot is. Százötvenüket (nőket és férfiakat) a Monostori erődbe vezényelték, ahol - nyilas fegyveresek és öreg magyar katonák felügyelete alatt — a Komárom környékén, csallóközi razziákon összeszedett őrize4 Kecskés László: Komárom, az erődök városa. Zrínyi Katonai Kiadó, 1984. 220. Téves A magyar antifasiszta ellenállás ás partizánmozgalom kislexikon. Kossuth Könyvkiadó, 1987. 262-263. közlése, hogy a Duna két partján levő erődrendszer internálótáborként szolgált. 1945 nyarán az erődöket ismét felhasználták, a Csillagerődben az elfogott nyilasok internálótábora, az Igmándi erődben a Nyugatról hazatértek ún. szürőtábora működött. 5 Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. (Iratok a Komárom-Esztergom megyei levéltárból.) Magyar Auschwitz Alapítvány - Holocaust Dokumentációs Központ, Budapest, 1994. 44-46. 6 Kársai Elek - Kársai László: A Szálasi-per. Reform, 1988. 413.