Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Bonhardt Attila: A M. Kir. Honvédség és a zsidókérdés
Nagy Vilmosnak a munkaszolgálat szabályozásával kapcsolatos rendeletei elsősorban a hátországban jelentős mértékben enyhítettek a kisegítő szolgálatosok helyzetén. Többek közt ez vezetett, ahhoz a személye ellen irányuló jobboldali támadáshoz, amelynek eredményeként 1943 júliusában kénytelen volt lemondani, bizonyítva a zsidóellenes szemlélet erősödését mind a közéletben, mind a hadseregben. A zsidókkal kapcsolatos bánásmóddal kapcsolatban Szombathelyi Ferenc a M. Kir. Honvéd Vezérkar egykori főnöke 1945-ben így nyilatkozott: „A zsidókérdés a hadseregre nézve rettenetesen korrumpáló kihatással volt. Minden érték átértékelődött. A kegyetlenségből hazaszeretet lett, az atrocitásokból hősiesség, a korrupcióból erény, [...] A fegyelem kétféle lett. Egy a zsidókkal szemben, ahol mindent szabad volt, és egy másik fegyelem, ahol a szabályzatoknak megfelelően kellett volna cselekedni. Természetesen ez utóbbi nem sikerült így az egész hadsereg fegyelme alá lett ásva, parancsnak, ha zsidó ügyekben történt nem engedelmeskedtek, hanem egyenesen szabotálták. Az ember az egész vonalon egy áthatolhatatlan fallal találta magát szemben, ahol mindenki szabotál, és ahol senkit sem lehet megfogni. Parancsaimat, amelyeket ez ügyben kiadtam, elmellőzték. Zsidókat nem mertem hazarendelni a harctérről, mert ezeket útközben eltűntették. Gazdájuk ezeknek az eseteknek sohasem volt. Felszólításra vagy sürgetésre méltatlankodtak, hazudtak, mindez pedig erény volt és magasabb hazafiasság számba ment." 24 Ez a törvények és rendeletek által egyre inkább gerjesztett szemlélet vezetett oda, hogy a hadsereg speciális körülményei közt - írásos utasítás nélkül - már 1942-ben megkezdődhetett a zsidó kisegítő szolgálatosok - egyelőre még nem tervszerű - büntetlen kínzása és pusztítása. Ezt nevezhetjük a magyarországi holocaust első stációjának, amelyet magyarok állampolgárok követtek el magyar állampolgárokkal szemben, és amelyet nem lehet közvetlenül a németek nyakába varrni. sével - de csak a hátországban, a hadműveleti területen a vezérkar főnöke volt az illetékes - Rőder Jenő vezérőrnagyot bízta meg. Magyar Országos Levéltár Filmtár Szálasi-per IX/256-257. old. közli Kársai: LXV-LXVI. old.
