Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Kalákán László: Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának iratanyaga és a vészkorszak .
nak 1945. januári lemészárlásával kapcsolatban, s a dokumentum tartalmazza a szadista Kun páter minorita szerzetes vizsgálati jegyzőkönyvét is. A derékszíjat és pisztolytáskát viselő szerzetes egyik főszereplője volt a Budapesten elkövetett vérengzéseknek és kínzásokkal egybekötött kihallgatásoknak, így az ő tanúvallomása igen jelentős a nyilas korszak atrocitásait kutató számára. Ugyanilyen fontosak Kröszl Vilmos és társainak, nyilas tömeggyilkosok ügyének nyomozati anyagai is, melyek a „zuglói nyilas per" néven váltak ismertté. Számos helyen előfordul Ferenczy László neve. Ferenczy László csendőr alezredes, 194l-l942-ben a kassai nyomozóalosztály parancsnoka volt, akit az orosz frontról történő visszatérése után, Faragho Gábor 1944. március 19-ét követően a „magyar királyi csendőrség összekötő tisztje a német biztonsági rendőrségnél" tisztségre kinevezett. O hangolta össze az Eichmann-féle különleges egység műveleteit a csendőrség műveleteivel, s így mint teljhatalmú megbízott, a közigazgatási, rendőri és csendőrhatóságoknak adott utasításai értelmében a magyarországi zsidóság vidéki gettósítása, gyüjtőtáborokba történő tömörítése az ő felügyeletével történt. Főhadiszállása a svábhegyi Lomnic Szálló második emeletén volt, nem messze Eichmann főhadiszállásától a Majestic Szállótól. Ferenczy a deportálásokkal kapcsolatos kihallgatások alatt mindvégig saját személyének és szerepének jelentéktelenségét próbálta bizonyítani, s magát mint a „még megmaradt zsidók megmentője"-ként feltüntetni. Ma már azonban tisztában vagyunk Ferenczy valós szándékaival és elgondolásának mozgatórugóival. Baky belügyi államtitkár 1944. július 8-i sikertelen puccskísérletét követően augusztusban tárgyalt a magyar zsidók vezetőivel, Stern Samuval, Komoly Ottóval, Kasztner Rezsővel és Krausz Miklóssal. Állítása szerint őt a németek becsapták, s akár még csendőri erőket is felhasznál a németek ellen, ha azok megpróbálják a magyarok akarata ellenére deportálni a budapesti zsidókat. Amint azonban a Kormányzót elmozdították, október 15-ét követően újból nyílt szerepet vállalt a zsidóüldözésben. Ferenczy ügyét csak 1969. január 9-én zárták le, s így személye illetve a vele kapcsolatba került egyének és tetteik egészen ezen időszakig rendőri-titkosszolgálati megfigyelés alatt álltak. Ferenczy személye a továbbiakban előtérbe kerül a magyarországi gettósítások végrehajtásával kapcsolatban is. A dokumentum tartalmazza a csendőrezredes elleni népbírósági tárgyalásról készített jegyzőkönyvet, melyben a vádlott, s a tanúk a vidéki zsidóság deportálásáról, gyűjtőtáborokban történő összezsúfolásáról vallanak. Ezt a dokumentumot az állambiztonsági szolgálatok csak 1979. április 3-án zárták le. Az Újvidéken, Zsablyán és Csurog környékén végrehajtott razziák történetének a mai napig vannak tisztázatlan részletei. A körülbelül 3 és félezer áldozat jelentős része zsidó származású volt, s a főbűnösök - Feketehalmy-Czeydner Ferenc, Grassy József, Zöldi Márton és Deák László - felelősségéhez nem fér kétség. Az eseményekkel kapcsolatban azonban több irat is megtalálható a Levéltárban, köztük Grassy és Zöldi ügyén kívül a mellékszereplők kihallgatásáról szóló eredeti
