Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Eva Vrabcová: A Szlovák Nemzeti Levéltárban elhelyezett 1939-1945. évi szlovákiai holocaust levéltári dokumentumai (Fordította: Alžbeta Bitterová)

EVA VRABCOVÁ A Szlovák Nemzeti Levéltárban elhelyezett 1939-1945. évi szlovákiai holocaust levéltári dokumentumai (Fordította: Alžbeta Bitterová) Előadásomban rövid tájékoztatást szeretnék adni azokról a levéltári anyagokról, amelyek a Szlovák Nemzeti Levéltárban találhatóak és a szlovákiai holocaustra vonatkoznak. Hangsúlyoznom kell, hogy a Szlovák Nemzeti Levéltár Szlovákia legnagyobb és legismertebb levéltára, amelynek feladata a Szlovák Köztársaság központi szerveinek és azok jogi elődjeinek tevékenységéből származó iratanyag átvétele, megőrzése és hozzáférhetővé tétele. Az 1939 és 1945 közötti években a Szlovák Köztársaság alkotmányozó, törvényhozó és végrehajtó intézményei a parlament, a kormány, a köztársasági elnök és az országtanács voltak. Ezek a szervek mind kisebb-nagyobb mértékben hozzájárultak a szlovákiai zsidó lakosság üldöztetéséhez. Ezek alapján a téma levéltári anyagait két csoportba oszthatjuk, mégpedig: 1. általános jogi rendelkezések, amelyek a zsidókérdéssel foglalkoztak (törvények, rendeletek, utasítások stb.) és 2. konkrét személyekre vonatkozó iratok. Alkotmányjogi szempontból a legtöbb törvényt a Szlovák Köztársaság országgyűlése hagyta jóvá, ám valójában a zsidóellenes intézkedések gyakorlati alkalmazásában szerepet játszott a kormány és annak különböző szervei is, főképp a belügyminisztérium 14. osztálya és további alárendelt intézmények, mint a Központi Gazdasági Hivatal, a Miniszterelnöki Gazdasági Hivatal, a Propaganda Hivatal, a Központi Munkahivatal és mások. A zsidóellenes szabályozások legtöbbje kormányrendelet, törvény és törvényerejű rendelet formájában jelent meg (210/1940. sz. törvény). Előadásomban főképp olyan levéltári iratokról szeretnék szólni, amelyek konkrét zsidó származású személyek diszkriminációjára vonatkoznak, illetve olyan dokumentumokról, amelyek a zsidó lakosság koncentrációs táborokba való deportálásáról szólnak. Szlovákiában 1940. december 15-én, a népszámlálás idején, 88 958 zsidó élt. Egy részük, körülbelül hatezer fő megmenekült a deportálás elől, mert még időben emigrált és átszökött Magyarországra az 1938 és 1942 közti időszakban. Két deportációs hullámban, amelyek közül az első 1942-ben, a második 1944. szeptemberétől volt, összesen körülbelül 71 128 személyt deportáltak. A Szlovák Nemzeti Levéltárban csak olyan levéltári anyagok vannak, amelyek a deportálás első hullámához kötődnek, mivelhogy a deportálásokat 1944. szeptemberétől német rendőrségi és katonai szervek végezték. A szakirodalomban közölt adatok szerint a deportálásokat körülbelül 3780-4300 személy élte túl, tehát azok száma, akik kon-