Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Novák Veronika: Holocaust dokumentumok a szlovákiai állami levéltárakban
ban a járási hivatalok anyaga tartalmaz ilyen irányú dokumentumokat. A járási hivatalok a mai Szlovákia területén 1923-tól 1945-ig működtek. A községi illetve az újonnan alakított nagy megyék közti közigazgatási szintet képviselték. Szlovákiában az új megyei rendszert 1940. január l-jétől vezették be. Pozsony, Nyitra, Trencsén, Tátrai Rózsahegy, Sáros-Zemplén Eperjes, Garammelléki Besztercebánya központtal. Ezek az 1923-1928 közt működött megyékre hasonlítottak leginkább. A járási hivatalok anyagában a zsidók megkülönböztetésére vonatkozó dokumentumok már 1939-ben megjelentek. Az 1939. április 18-iki 36-os számú kormányrendelet a zsidókat vallási csoportként fogalmazta meg. Ekkor Szlovákiában 89 000 vagyis az összlakosság nem egész négy százaléka tartozott e csoportba. E kormányrendelet jelentette az ún. zsidó kérdés jogi előkészítése. Meghatározta, hogy csak hány személy végezhetett bizonyos szabad foglakozásokat. A jogi szférában csak a foglalkoztatottak négy százaléka lehetett zsidó, de nem végezhettek nyilvános közjegyzői teendőket. Ugyancsak nem foglalkozhattak újságírással és kiadással kivéve a zsidó újságok írását és kiadását. További rendelet előírta az iparengedélyek kötelező revideálását, újraértékelését. Megtörtént a zsidó birtokok összeírása, ami mintegy előkészítette a zsidó vagyonok lefoglalását. Természetesen ezek az intézkedések végrehajtói az állami szervek voltak. Minden járási hivatal anyagában megtalálhatók kisebb nagyobb mértékben ezek a dokumentumok. Itt külön talán a néhány ilyen anyagban különösen gazdag levéltári fondot említenék, ilyen a poprádi járási hivatal, a késmárki járási hivatal, az ilavai járási hivatal, az eperjesi járási hivatal, a tapolcsányi járási hivatal fennmaradt anyaga, de sorolhatnánk a további járási hivatalok levéltári fondjait is. A zsidó iparosok iparengedélyeinek megvonására, a zsidó tulajdonban levő üzemek összeírása az említett fondokon kívül főleg a járási ipartársulatok levéltári fondjaiban lelhető fel. A zsidók táborokba való összpontosítására, majd a táborokból koncentrációs táborokba való elhurcolásukról szintén a járási hivatalok anyagában található irat. Ilyen dokumentumokat főleg azon járások anyagában találunk, persze ahol ilyen táborok voltak. Konkrétan a Zsolnai járási hivatal fondja tartalmazza Szlovákia több városából ide hurcolt zsidók koncentrációs táborokba való elhurcolásáról tanúskodó dokumentumokat, valamint a tábor létrehozására vonatkozó iratokat. Hasonlóan a poprádi, eperjesi járási hivatal. További olyan levéltári f ondcsoportot, amelyben a zsidók üldöztetésére vonatkozó anyagot találunk a helyi közigazgatási szervek levéltári fondjai, főleg a körzeti illetve a helyi jegyzőségek iratanyagai tartalmaznak. Ezekben az előbb említett tárgyú iratok, kimutatások helyi összeírásait, jelentéseit foglalják magukba. Bővebb anyag áll a városi hivatalok anyagában rendelkezésünkre, ezek átlag jobb állapotban maradtak meg. Külön fondcsoportot alkotnak a Hlinka katonai társulás, az un. Hlinka-gárda helyi szervezeteinek levéltári fondjai. Igaz ebből csak néhány maradt fenn, ilyen a Nižný Skalnáki Hlinka-gárda a Rimaszombati levéltárban, a
