Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Számadó Emese: Tüz, ár és nyavalya Komáromban a 16. századtól napjainkig

bátorságának köszönhetni"

21 A tűzkár ezúttal is meghaladta a 108 000 Ft-ot és sajnos emberáldozatot is követelt. A szabadságharc leverése után a tűzvédelem ügye városunkban és az egész országban több mint egy évtizedig háttérbe szorult. 1858. július 28-án ismét jelentős tűz pusztított Komáromban. A délután 3 órakor keletkezett tűz eloltását óriási szélvihar akadályozta, melynek eredményeként leégett 166 lakóház, s további 58-at kellett lebontani a tűz továbbterjedésének a megakadályozása miatt. 1809. január 13-án a Duna jege beállt és szekerekkel közlekedtek rajta ÚjSzőnybe. Január 14-től hatalmas havazás kezdődött. Február 2-án virradóra jeges árvíz öntötte el a Vág melléki utcákat. A nép a legmagasabb helyre, a mai Kossuth térre menekült. 319 vályogház omlott össze, vagy vált lakhatatlanná. A lakosság 288 383 Ft kárt szenvedett. Hogy a város ezen részét a továbbiakban megmentsék az árvíztől, a Vág-Duna hídjától a Vág-Duna soron menő gombai töltést olyan magasra emelték, hogy az csaknem a házak ereszéig ért. Szélességét tekintve két kocsi is elfért rajta. A töltés azon része, amelyet a város épített, átszivárgott, mivel követ alig használtak, így ez folyamatos karbantartást igényelt, míg a vár felé eső részét a katonaság csináltatta és kővel erősített töltés volt, így erről az oldalról nem fenyegette a várost az ár. 1821-ben azonban nagy árvíz volt Komáromban: a dunai szigetet olyannyira elöntötte, hogy azon teherhajók tudtak közlekedni. A várost azonban nagy baj nem érte. 1838. március 9-én a szigetet elöntötte a víz. Másnap megindult a jég és az állóhíd lábainál nagy kárt okozott. 13-án a Vág-Duna jege is megindult, de felfelé, Hetény és Izsa irányába; 14-én a víz a Gombai töltés tetejét mosta, oldalán több helyen átszivárgott, de végül nagyobb veszedelem nélkül, megúszta a város.

22 1843. februárjában a Duna elöntötte a belváros egy részét.

23 1849. január 22-én jeges ár öntötte el a Vág-Dunához közel eső alacsony fekvésű utcákat.

24 1850. február 11—12-én szintén jeges árvíz borította el a város jelentékeny részét: 379 ház került víz alá, közülük 177 ledőlt, 120 megsérült. 1516 fő vált hajléktalanná. A teljes kár 156 130 pengő forint volt. Beöthy László így emlékezett: ,Az árvíz romboló hullámai alá temetett városrész volt, amely a Vág felé eső távolságánál fogva az ostromlás bombáit annyira amennyire elkerülheté; e városrész volt az, mely a keresttyéni szeretet szánalmával, 21 Komárom bombáztatása 1849-ben. Kiadja: Szigler Testvérek Nyomda. Komárom, é. n. 22 Id. Szinnyei József: Tímár-ház. Naplójegyzetek 1835-1848. Kiadja: Spitzer Sándor Könyvnyomdája. Komárom, é. n. 78. 23 Id. Szinnyei i. m. 184. 24 Mácza i. m. 11.