Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Számadó Emese: Tüz, ár és nyavalya Komáromban a 16. századtól napjainkig

1682-ben rendkívüli erejű árvíz zúdult Komáromra. Sok ház összedőlt és nagymértékben megrongálta az erődítményeket is.

11 Magyarországot a 14. században érte el a pestis. Komáromból 1604-ből van adat pestisjárványról.

12 18. század 1718. április 2-án ismét óriási tűz pusztított a városban. Leégett 280 lakóház és közel annyi gazdasági épület. 1767. május 26-án déli 12 órakor, dühöngő orkán volt. Mészáros Istvánné házánál tűz ütött ki és három óra lefolyása alatt 256 ház lett hamuvá, 2226 személy vált hajléktalanná: ,A tűz olyan rohamosan terjedt, hogy egyszerre 10 utczában égett, és így mentésről szó sem lehetett... számtalan baromfi, ló tehén és sertésen kívül egy fél éves gyermek is a tűz áldozata lőn.

,,u 1768. május 10-én leégett 137 lakóház, a városháza és a Szent Anna kápolna. A gyakori tüzesetek annyira megrémítették a lakosokat, hogy még az udvaron való dohányzást is megtiltották, súlyos büntetés terhe mellett. 1777-ben újabb tűzvész pusztított. A városi elöljárók feledékenységét és súlyos sorscsapást idéz fel Komárom egyik legszebb köztéri alkotása, a Szentháromság szobra. 1703-ban, a Rákóczi szabadságharc kitörésekor Komárom harapófogóba került: a várban a labanc Reiffenberg, a kapuk előtt Bercsényi kurucai. Miután Bercsényinek és a királynak is hűséget ígértek, a város magistratusa megfogadta, hogy amennyiben „a mindenható megkíméli őket a háború iszonyús

ágaitóľ', hálából szobrot emelnek a Szentháromságnak.

14 A háború befejezése után azonban megfeledkeztek ígéretükről és csak a terjedő pestis juttatta eszükbe: A pestis már 1709 tavaszán megjelent, de nagyobb mértékben 1710 júniusában kezdett el pusztítani. A ragály terjedésének megakadályozására a várparancsnok szigorú intézkedéseket hozatott. Kemény büntetések terhe mellett megszabta a teendőket: - a halottak ágyát és ruháit el kellett égetni; - a betegek körüli szolgálatért jó fizetést kaptak a vállalkozók; - a borbélyok fizetése havonta 10 Ft volt; - a városban 3 borbély volt ekkor, náluk kellett bejelenteni a megbetegedéseket. A borbély közölte az orvossal, aki ingyen adott gyógyszert - gyógyszerül a „trux vericáť (hólyagfa) használták: ennek a magvát porrá törték és borecettel vették be; a héjával füstöltek; 11 Kecskés László: Komárom az erődök városa. Budapest, 1984. 141. 12 Máczai. m. 7-8. 13 Takáts i. m. 166. 14 Kecskés i. m. 148.