Kürthy Anna - Tóth Krisztina: Komárom és Szőny képviselő-testületi jegyzőkönyveinek kivonatai 1879-1950 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 12. (Esztergom, 2004)

SZŐNY JEGYZŐKÖNYVEINEK KIVONATAI 1879-1950

2832. (6/108-109.; 70.) A 14.345/1948. számú alispáni rendelet a községi közigazgatási és okirati illetékekről szóló szabályrendelet megalkotását rendeli el. A képviselő-testület egyhangúlag hozott határozatával kimondja, hogy amíg a község háztartási helyzete ezt különösképpen nem indokolja, a községi közigazgatási és okirati illetékről szóló szabályrendelet megalkotását nem látja kívánatosnak. 2833. (6/108-109.; 71.) A győri vízgazdálkodási körzet kéri, hogy az almásfüzitői zsilip építéséhez a község 6000 forint összeggel járuljon hozzá. A képviselőtestület egyhangúlag hozott határozatával kimondja, hogy a zsilip építéséhez további hozzájárulást nem tud biztosítani, mivel az 1948. évi községi háztartási helyzet ezt nem teszi lehetővé. 1949 február 15. (Rendkívüli közgyűlés.) 2834. (6/110.; 1.) A kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter rendelet szerint a község a vásártartási jogát, ha fenn kívánja tartani, akkor 1949. március 1-jéig kell előterjeszteni azt. A képviselő-testület egyhangú határozatával kimondja, hogy kérelemmel fordul a miniszterhez, amelyben az eddigi gyakorlatnak megfelelően, a március 4-ét, május 16-át, július 17-ét és szeptember 13-át megelőző hétfőn tartandó országos állat és kirakodó vásárainak további engedélyezését kéri. így határozott, mivel a vásárok Szőny község jövedelemforrását képezi. 2835. (6/111-112.; 2.) Komáromi József községi bíró kérelmet nyújtott be a képviselő-testülethez, amelyben lemondásának tudomásulvételét kéri. Pintér József községi pénztáros ismerteti a bíró munkásságát; hivatalát 1945. évtől töltötte be, és a legnehezebb időszakban a község lakosságának elismerését, és hozzá való ragaszkodását vívta ki. A képviselő-testület tagjai ezután sorra vették azokat az indokokat - vádakat - amelyek a községi bírót lemondásra késztették. Az MDP járási titkárságának megbízottja kijelentette, hogy az MDP Komáromi Józsefet kizsákmányolónak és kapzsinak minősítette akkor, amikor a tulajdonát képező 12 kataszteri hold földön kívül 7 kataszteri holdat haszonbérel, állandó mezőgazdasági alkalmazottat tart, bírói fizetése van, és mint szövetkezeti ügyvezető is havi 300 forintot kap. Ezután hosszabb vita keletkezett a járási kiküldött és a testület tagjai között. Az elnöklő törvénybíró felteszi a kérdést, hogy aki nem kívánja Komáromi Józsefet bírói állásában megerősíteni, tegye fel a kezét. A községi képviselő-testület huszonnégy tagjának egy ellenében hozott határozatával szemben, Komáromi József községi bírói tisztségében való meghagyása mellett foglal állást. így határozott, mert az ellene felhozott vádakat alaptalannak tartja, és véleménye szerint Komá-