Kürthy Anna - Tóth Krisztina: Komárom és Szőny képviselő-testületi jegyzőkönyveinek kivonatai 1879-1950 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 12. (Esztergom, 2004)

BEVEZETÉS

lakosok - úgy tűnik - üdülőtelepnek és szőlőhegynek használták továbbra is Monostort, hiszen a legtöbb itt épülő ház ilyen célokat szolgált. A trianoni békeszerződés megkötése után Szőny része maradt, majd 1932-ben Komáromhoz csatolták. Ekkor Monostoron harmincnyolc házban százötvenkilenc lakos élt.

24 Jelen kötetünk célja, hogy a mai Komárom területén lévő települések 1950 előtti, azaz a tanácsrendszer bevezetése előtti évekből fennmaradt képviselőtestületi jegyzőkönyveinek határozatait ismertesse. A jegyzőkönyvek szinte hiánytalanul csak Szőny esetében maradtak fenn 1879-től kezdve, így az ezekben található határozatok, döntések kivonatai alkotják kötetünk túlnyomó részét. Az 1896ig önállóan működő Újszőny, majd az 1920-tól 1938-ig fennálló komáromi képviselő-testület anyaga elpusztult. Az újszőnyi, komarom-újvárosi, majd komáromi városrész életéről csupán az 1945 és 1950 közötti évekből van néhány adatunk, ezeknek a jegyzőkönyveknek a kivonatai találhatók meg kötetünk második felében. A kivonatok terjedelme az eredeti jegyzőkönyvek terjedelmét követve eltér egymástól, míg Szőny község esetében bőven kifejtett, vitákat, ellentmondásokat részletesen leíró, szabályrendeleteket, költségvetéseket teljes terjedelmében tartalmazó kézzel írott dokumentumok maradtak fenn, addig Komárom esetében legtöbbször csak a határozatról, illetve annak rövid, írógéppel írott indoklásáról értesülünk. A kivonatok ezért tehát Szőny község esetében bővebbek, részletesebbek, Komárom esetében viszont rövidek, csak a legszükségesebb információkat tartalmazzák. Kötetünk szerkezete eltér a már eddig megjelent hasonló témájú kötettől,

25 hiszen a jegyzőkönyvi kivonat általunk adott sorszáma után, amely alapján a név-, hely- és tárgymutatót összeállítottuk, zárójelben következik a jegyzőkönyv száma, oldalszáma, majd pontos vessző után a jegyzőkönyvben szereplő határozatszám. Ez utóbbi alapján kereshető vissza a jegyzőkönyvekben az eredeti határozat. Néhány esetben előfordult, hogy egy határozat nem kapott számot, ilyenkor ennek helye üresen maradt. Ha egy határozatszám alatt kettő vagy több ügyet tárgyaltak és azokat valamilyen módon megkülönböztették, mi is a jegyzőkönyvben szereplő jelölést vettük át (pl. 13/a., 13/b.). Amennyiben valamilyen oknál fogva a határozatok nem sorrendben követték egymást, a helyes sorrendet a lehetőségekhez képest helyreállítottuk. Ha a jegyzőkönyvekből hiányzott néhány lap vagy határozat, illet23 Statny okresny archiv v Komarne, Komárom város 1901. évi jegyzökönyve, 83. számú határozat 24 Vö. 2185.szám 25 Galcsik Zsolt: Szécsény képviselő-testületi üléseinek napirendi pontjai és határozatai (1872-1950). Salgótarján, 2002.