Kürthy Anna - Tóth Krisztina: Komárom és Szőny képviselő-testületi jegyzőkönyveinek kivonatai 1879-1950 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 12. (Esztergom, 2004)

BEVEZETÉS

fokú autonómiával rendelkezett, azaz belügyeiben határozatokat és szabályrendeleteket alkothatott, amelyeket a saját maga által választott elöljárói hajtottak végre. Rendelkezett a község vagyona felett, kivetette és behajtotta a községi adót, gondoskodott a községi utakról és egyéb közlekedési eszközökről, valamint a helység iskoláiról, kulturális intézményeiről. Kezelte a tűzoltóságot, közrendőrséget és a szegény ügyet. A testület tagjainak felét a falu lakossága választotta háromévente közfelkiáltással, a másik fele a község legtöbb adót fizető lakosai közül került ki. A falu élén álló bírót szintén háromévente választották a testület tagjai közül. A község legképzettebb embere a jegyző volt, akit élethossziglani időtartamra választottak. Szőnyben 1871-ben még csak két iskola működött a katolikus és a református egyház fenntartásában. 1911-ben a református egyház azután egy második iskola felépítésébe is belekezdett, amelyet a község engedélyezett számára.

4 1894-ben az önkormányzat kezdett hozzá a Szőnyhöz tartozó Füzítő pusztán egy újabb iskola létesítésébe, amely több probléma és halasztás után végül 1903-ban nyílt meg.

5 A szintén Szőnyhöz tartozó Kisszőny pusztán 1912-ben,

6 Bélapusztán pedig 1948ban épült fel az iskola.

7 A katolikus tanítók közül ismerjük Mohácsy János, Szendrői Jenő, Jásper Antal és Hegedűs János nevét. Ez utóbbi az első világháborút követő években az iskola igazgatói tisztét látta el 1928-ig. A füzitői iskolában tanított Weszelovszky Vilma, Kollmann Ilona, Bődy József, Dr. Vízkelety Sándorné és Krasznai Dezső. Szőny egészségügyi ellátásáról a község által fizetett orvos, gyógyszerész és bába gondoskodott. 1907-ig Varga Miksa volt a község orvosa,

8 majd őt váltotta fel a Komáromból áttelepült Gyémánt Jakab, aki 1937-ig, nyugdíjazásáig látta el ezt a feladatot.

9 Gyémánt Jakab volt a község első gyógyszerésze is, mígnem 1927-ben Sütheő Béla vette át ezt a munkát.

10 A szőnyi bábák közül Huszár Zsuzsanna, Paksi Zsófia, Natkay Józsefné, Herbszt Béláné és Sárai Lászlóné nevét ismerjük. A mai Komáromot alkotó másik település, Újszőny a 19. század elején a szőnyi uradalom részeként, Komárom szabad király várossal átellenben, a mai Erzsébet híd helyén álló egykori repülőhíd lábánál alakult meg. Komárom várossal való összeköttetése az 1836-ban felállított, fából készült hídnak köszönhetően igen 4 Vö. 1372., 1385.szám 5 Vö. 669., 768., 1060.szám 6 Vö. 1488.szám 7 Vö. 2766.szám 8 Vö. 1080., 1109., 1199.szám 9 Vö. 2369.szám 10 Vö. 1922.szám