Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1716-1718 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 11. (Esztergom, 2004)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1716. év

ak, ezért nyáron szabadon sétálhatnak a mezőn, és minthogy más császári tisztek sem fizetnek a lovaik után, ők sem hajlandók ezt megtenni. Ekkor a jegyző a szenátusnak azt javasolta, hogy a mondott úr a panaszát a szenátusnak írásban nyújtsa be, és erre majd írásban válaszolnak. 1716. január 17. (

Külső tanács ülése) 11. (VII.6.) A bíró, a szenátorok és mindkét nemzetiségű polgárok megjelentek a városházán, hogy a nézeteltéréseiket tisztázzák. Először azt javasolták, hogy a szenátus előtt jelenjenek meg a városháza alsó részén gyülekező polgárok, akik az adókivetés nagyságát panaszolták; másodszor a szenátus tagjai megkérdezték, hogy a polgárok tudnak-e valamit arról, hogy néhányan felkeresték a kamarai főfelügyelőt; harmadszor szintén a szenátus tagjai megkérdezték a polgárokat, hogy tudnak-e valamit a szenátus elleni gyűlésről; negyedszer azt kérdezték, hogy a jelenlegi adókivetést elfogadják-e vagy sem. A polgárok közül főként a német nemzetiségűek, mint Thil János, Riff János, Pfistner György, Vinkler Pál János, Frölich János, Klasz Pál, Sailer Tóbiás, Schöffel Ágoston, Stadler János, Valter Pál, Valter Tóbiás, Hersics Ferenc, Still Mátyás, Zimmerman János, Valter Tóbiás, Stessel Mihály, Kuglaisen Ádám és Mikulics Ferenc azt válaszolták, hogy ők az adókivetést teljes mértékben elfogadják, semmit nem tudnak és nem is akarnak tudni a szenátus elleni gyűlésről. A bíró a kisbíró segítségével a városháza alsó részén gyülekező magyar nemzetiségű polgárokat kétszer is maga elé idéztette, de azok nem jelentek meg. Végül a bíró német nemzetiségű polgárokat küldött a magyar nemzetiségüekhez, hogy jelenjenek meg a bíró előtt és tegyenek neki hűségesküt. A követek, név szerint Klasz Pál, Frölich János és Schöffel Ágoston azzal tértek vissza, hogy a magyar nemzetiségű polgárok addig nem akarnak a bíró előtt megjelenni, amíg követeik vissza nem térnek a kamarai főfelügyelőtől. A bíró és a német nemzetiségű polgárok ekkor ünnepélyesen tiltakoztak a magyar nemzetiségű polgárok ellen, mondván, hogy ők csak bajt és veszélyt hoznak a városra, és ezért meg kell büntetni őket. Az eset kapcsán még meg kell jegyezni, hogy amikor Stessel Mihály a bíró kérésére a magyar nemzetiségű polgárok közé ment és ott leült, azok őt maguk közül kiűzték. 1716. január 20. 12. (VII. 7.) A bíró és a szenátorok előtt megjelent a császári hadsereg részéről Papis Ádám, Terenyei István, Dierk Ferdinánd más társaikkal, és kérték, hogy az adókivetést nekik mutassák meg, mivel jogtalanság érte őket. Dierk Ferdinánd felállva azt kiabálta, hogy ő a lovai után nem fog adót fizetni. Ez ellen a szenátus és a jegyző tiltakozott. Végül a szenátus bemutatta a hadseregre kirótt adót és állította, hogy az helyes, noha Zólyomi György és Horváth Ferenc (bár nem voltak személyesen jelen) társaikkal, a jelen lévő Huszár Lászlóval, Kiss Pathó Jánossal és Hor-