Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1710-1723 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 10. (Esztergom, 2003)

Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 3. kötet. 1710-1723

Kiskirvától. A tiltakozásról és ellentmondásról bizonyságlevelet kér, melyet a vármegye kiad.

386. (3/166-167) A budai konvent apátnője nevében Szendrey János ugyancsak tiltakozik Illés János, az esztergomi káptalan prefektusa ellen, aki bizonyos csolnoki (Csonok) jobbágytelket Kiscsév (Kiss Csiv) pusztához, továbbá egy leányvári rétet Doroghoz csatolt, sőt egy csolnoki jobbágynak hét marháját elhajtatott, amit a mai napig nem adott vissza. A tiltakozásról bizonyságlevelet kér, amit kiadnak.

1716. szeptember 30.

E. m. r. c., Érseki város53

387. (3/168) Kihirdetik a főispán levelét, melyben az alispáni székre szlavniczai Sándor Menyhértet, Takácsy Andrást és Huszár Imrét jelöli. A szavazatok összeszámlálása nyomán szlavniczai Sándor Menyhértet erősítik meg az alispáni hivatalban.

388. (3/168-169) Zlinszky Imre, lemondott főjegyző helyébe Nedeczky Mihály és Kereskényi György jelöltek közül az utóbbit választják.

389. (3/169) A helyettes alispáni hivatalra egyhangú szavazattal Takácsy Andrást választják.

390. Az adószedői hivatalra Svár Menyhértet állítják.

391. A párkányi járásban Huszár Imre szolgabírót erősítik meg, az esztergomijárásba Gruber Mihályt választják szolgabírónak.

392. (3/169-170) Fáry János Sebestyént megerősítik főhadbiztosi hivatalában, és felesketik.54

53 Tisztújító szék. Jelen voltak: elnöklő Paluska György, érseki tanácsos és jószág- igazgató, Mérey Mihály vegliai püspök és esztergomi kanonok, Kereskény János, gróf Károly Sándor generális jószágigazgatója, Illyés János apát, esztergomi káptalani jószágigazgató, Szendrey János, az apácák jószágfelügyelője és más nemesek és a városi küldöttek.

54 A jegyzőkönyv közli az eskü szövegét.

86